2020. július 20., hétfő

Az utazó macska krónikája

https://moly.hu/konyvek/hiro-arikawa-az-utazo-macska-kronikajaGyönyörű, rövid történet egy rendkívül intelligens macska tolmácsolásában.

A történetből: Nana kóbor macskából válik házi kedvenccé, és öt boldog évet tölt együtt gazdájával, Szatoruval. Most azonban ideje a búcsúnak, és bár Nana nem bánja, ha újra kóbor életet kell élnie az utcákon, Szatoru eltökélten keres új otthont neki. Így hát együtt kerekednek fel tokiói otthonukból, hogy új helyekre utazzanak és régi barátokkal találkozzanak.

Értékelésem: Ez a könyv annyira cuki, hogy még a felénél se jártam, de már több barátomnak is ajánlottam olvasásra. Tetszett, hogy a macska a történet narrátora, nagyon jól sikerült szerintem visszaadni egy intelligens macska gondolatait. Mindemellett két főszereplőnk (Szatoru és Nana) nagyon szerethető, így már garantált is, hogy a történet belopja magát a szívünkbe. Utuk során Szatoru régi barátait keresik fel, így Nana új helyeket, új embereket, és új állatokat ismer meg. De főként, egyre többet tud meg Szatoru múltjából.

A történet annyira rövid, hogy ennél többet nem is érdemes elárulni róla, ahogy a karakterekről sem. Az elbeszélés módja nagyon egyszerű, közvetlenül szól az olvasóhoz, nincsenek fölöslegesen túlcicomázott mondatok, vagy gondolatok. Ez így szép, számomra így teljes. Könnyen lehet haladni az olvasásával, mégis szív- és lélekmelengető.

Nem tudom, miért írták rá a borítóra, hogy szívfacsaró, szerintem ez csak elijeszti az embert, és én nem is érzem túlságosan igaznak. Talán részben pont azért, mert ez a figyelmeztetés már az elejétől kezdve ott lebegett a szemem előtt, így eleve számítottam valami szomorúra. Nem volt hát csoda, hogy az első pillanattól kezdve kitaláltam, hogy Szatoru miért is kell megváljon a macskájától. Persze így is megérintétett a történet, de annyira nem éreztem szomorúnak, mint amennyire ez a szívfacsaró szó jelzi.

Szerencsém volt kezembe fogni az egyik angol nyelvű, keménykötésű kiadást, és valami csodaszép. A belső borítókon macskás rajz van, és a fejezetek elején is láthatjuk Nanát. A borító gyönyörű, a tapintása kellemes, arany és kék pöttyök díszitik, és bele van fűzve egy vékony textil könyvjelző is. Úgy látom molyon, hogy magyar kiadásban nincs ilyen, pedig érdemes lenne nyomtatniuk, hiszen ajándéknak tökéletes. Ki ne akarna egy ilyen szép történetet ajándékozni ilyen gyönyörű kivitelben?

Értékelésem: 5 / 5

https://1.bp.blogspot.com/-wZIaLsZ8wMA/XxXujDsvIRI/AAAAAAAAOhk/bB23L-z6okgJ1GWJtRm4a7jBmLm3b4HWwCLcBGAsYHQ/s1518/Tabineko%2Bripoto%2B2018.jpg
Jelenet a filmből (Tabineko ripôto, 2018)
Tabineko ripôto (film, 2018): A könyv alapján film is készült Japánban. Sajnos azonban a legjobb, amit el tudok róla mondani, hogy igyekeztek a készítők nagyon hűek lenni a könyvhöz. Nem volt igazi változtatás, inkább csak némi rövidítés itt-ott. Viszont nem sikerült túl hitelesre valahogy semmi sem. A macska-bábu sokszor igazán gépiesen mozgott, míg más jeleneteknél igazi macskát mutattak. Érthető, hogy nem tudtak minden jelenetet élő állattal megvalósítani, de kicsit azért zavaró volt, hogy ennyire mű az állat. A színészek se kiválóak, sokszor túljátsszák. Nem nevezném őket se rossznak azért, de mégsem volt eléggé hihető számomra. És a legnagyobb gond talán a rendező volt, szerintem miatta lett igazán hiteltelen a történet. Rosszkor sírtak, a legmeghatóbb jeleneteknél is túl nagy távolságot tartottak, stb. Számomra így nem volt szívhez szóló a történet. Azért nem rossz a film, az, aki olvasta a regényt, talán nem csalódik nagyot, de nem egy nagy szám.

Hasonló könyvek:
Az ember, akit Ovénak hívnak
Az Idő Ura
Szólít a szörny
Kövess Bloglovin-on

2020. június 25., csütörtök

Ólompegazus

https://moly.hu/konyvek/horvath-gyorgy-olompegazusBizarr, zavarbaejtő és néhol obszcén fantasy.

A történetből: Kóborhold a legjobb barátját keresi, Kálmánt, aki eltűnt. Ahogy a pszichológusnak is beszámol róla, furcsa dolgok történnek mostanság. Kálmánnal is, vele is. Kóborholdat egy kanárisárga kamion követi, sőt, meg is támadja időnként, Kálmán pedig teljesen zilált, szétszórt, Platónt olvas, és újholdkor eltűnik.

Értékelésem: Jaj. Már az elején majdnem feladtam az olvasást, amikor egymás után jöttek a baromságok kamionostul, masszírozós pszichológusostul. De végül kitartottam, gondolván, kisülhet még ebből valami jó, vagy legalábbis, valami közepes. Nem is állt aztán szándékomban letenni a könyvet, pedig volt benne sok olyan részlet, ami nem volt ínyemre, de az összbenyomás javult, miután túltettem magam a kamionos dolgon. Ami inkább zavarni kezdett, hogy egy pörgős kezdet után megállt a történet, nem haladt tovább. Inkább hosszabb monológok következtek, pl. múltba tekintés, és/vagy hétköznapi dolgok túl részletes leírása. A karakterek érdekesnek tűntek, de Kóborhold túlságosan fura. Túl lezser, gondolom menő vagy macsó akar lenni, de inkább bizarr és hiteltelen. Aztán a könyv bő harmadánál jártam, amikor (miután átöltöztette és ágyba tette, majd csodával határos módon tisztaság lett a lakásban,) Judittal beszélgetett. Na ez, amit Judit mondott neki, kiverte nálam a biztosítékot. Fogtam és letettem a könyvet, vége. Legalábbis számomra. Elpattant egy húr, amit eddig is kár volt feszegetni, már az elején fel kellett volna adnom ezt a könyvet. Nem nekem való. De nem tudom, kinek.

Értékelésem: 1 / 5

Hasonló könyvek:
Keserű ébredés
A varázslók
Vámpírok múzsája
Kövess Bloglovin-on

2020. június 21., vasárnap

Ma is tanultam valamit

https://moly.hu/konyvek/ma-is-tanultam-valamitMókás, de igaz történetek és tévhitek gyűjteménye.

Az Index Ma is tanultam valamit rovatából válogatott, valamint ott sosem publikált cikkek füzére. Sok érdekességet és tévhitet mutat be különféle témákban: történelem, tudomány, technika, reklámipar, popkultúra, különleges helyek. Én úgy éreztem, hogy különösen a történelem és a tudomány volt hangsúlyos.

Számomra nagyon szórakoztató volt esténként néhány cikket elolvasni ebből a mókás válogatásból. Néhány történetet különösen kedveltem, a legmaradandóbb számomra talán Gregor MacGregoré volt, aki nemcsak kitalált egy nem létező országot, hanem meg is gazdagodott belőle, és telepesek indultak útnak, hogy ezen a nem létező földön kezdjenek új életet. Aztán sok dolgot megtudtam a legnagyobb üdítőmárkák múltjából is, például hogy eredetileg a kóla kokaint, a tonik kinint, a 7 Up pedig lítiumot tartalmazott (a tonikban még mindig van némi kinin). És ha már témánál vagyunk a gyógyszerek és a drogok kapcsán, vajon hányan hallottak már róla, hogy a heroint eredetileg köhögés elleni szerként használták?

Én nagy örömmel olvastam a legtöbb történetet, és már meg is van a két folytatás a polcomon. :)

Kövess Bloglovin-on

A tökéletes idegen

https://moly.hu/konyvek/megan-miranda-a-tokeletes-idegenGyorsan olvasós, de csak mérsékelten borzongató thriller.

A történetből: Leah tanár egy amerikai kisváros középiskolájában. Amikor egy nőt megtámadnak a tónál, a rendőrség nyomozni kezd, és egy férfit rögtön őrizetbe vesznek. Amikor kihallgatják Leah-t, ő nem hajlandó vallomást tenni. Egyedül annyit árul el, hogy a férfi zaklatta őt. Nem akarja, hogy nyilvántartásba vegyék, mert akkor kiderülne a múltja. Telnek a napok, és Leah lassan rájön, hogy lakótársát egy ideje már nem látta. Vajon szólni fog a rendőrségnek?

Értékelésem: Ez egy olyan thriller, ami egyáltalán nem borzongatott meg. Nem volt túl nagy hatással rám, talán egyedül csak az elején egy kicsit az utalásokkal arról, hogy valaki figyeli a főszereplőt. Végig volt persze némi feszültség, de egy tízes skálán csak ötös szinten. Kicsit olyan lagymatag volt ez thrillernek, talán kriminek jobban beillene.

A történet nem volt túlságosan csavaros, bár kétségtelen, hogy eléggé összetett volt. Enyhe spoiler: az író megpróbálja ugyan félrevezetni az olvasót, ami nálam működött is, de őszintén szólva nem hatott meg sem az, amit egy leendő csavarnak hittem, sem az, hogy végül nem úgy lett. Inkább zavart egy-két apróság, pl. (spoiler) hogy miért jön össze végül a zsaruval, mikor az láthatóan nagyrészt nem hitt a nőnek, de ezek is főleg jelentéktelennek tűntek, nem érdekeltek igazán. Félreértés ne essék: nem volt rossz olvasni a történetet, nagyon gyorsan is lehetett haladni vele, és volt azért némi feszültség, ami miatt érdekelt, hogy hogyan lesz tovább, de úgy igazán nem hatott meg benne semmi, és nem is rágtam tövig a körmeimet. Egynek jó volt, de várhatóan gyorsan felejtős lesz.

Értékelésem: 3 / 5

Hasonló könyvek:
Összeomlás
A lány a vonaton
Senkinek egy szót se
Kövess Bloglovin-on

2020. június 11., csütörtök

My ​Lemon Grove Summer

https://moly.hu/konyvek/jo-thomas-my-lemon-grove-summerKedves, de butácska történet, kellemes stílusban.

A történetből: Zelda mindjárt negyven éves, és nem találta még meg élete párját. Legjobb barátja, Lennie hasonló cipőben jár. A két barát még egyetemi éveik alatt alkut kötött: ha negyvenéves korukra nem állapodnak meg, akkor egymással fognak összeházasodni. Csakhogy Zelda nem vonzódik Lennie-hez. Így is működhet a kapcsolatuk? A zajos Londont hátrahagyva Szicíliába utaznak, hogy egy kis faluban telepedjenek le. Ám a számukra ígért ház rettenetes állapotban van, így végül más idegenekkel kell egy házba költözniük.

Értékelésem: Kedves történet volt, de azért kissé bugyuta. Sok helyen kiszámítható volt, más dolgokban meglepett, de mindenképpen túl sok mesei elemet tartalmazott. Egyszerűen nem volt hiteles, hihető számomra. De azért kellemesen szórakoztam, főleg az írói stílus miatt. Nem akadt le sehol a történet, mindig volt valami új, ami fenntartotta az érdeklődésemet. Amolyan feel-good olvasmány volt ez számomra, mert tényleg sikerült kikapcsolódnom általa. A fülledt meleg szíciliai hangulatot hozta szerintem, még a hibás olasz szavakkal is (bár ezt azért átnézethette volna valakivel az író). De azért a legjobban nekem a borító tetszett, és bár az tényleg szép, de ez sokat elárul a belbecsről.

Bónuszként a könyv végén van három recept, két tésztaétel és egy puding, mindegyik citrommal. A tésztaételeknél a citrom kicsit erőltetettnek tűnik, mert tulajdonképpen jól ismert olasz ételekről van szó, csak hozzátettek némi citromhéjat (és aki akar, a levéből is facsarhat rá). Szóval tulajdonképpen nem új receptekről van szó, csak ismert receptek citromos változatáról. Azért az egyiket, a fokhagymás-olajos (aglio-olio) tésztát ki fogom próbálni citromhéjjal is.

Értékelésem: 2,5 / 5

Hasonló könyvek:
One ​Summer in Venice
Meet Me at the Cupcake Café
Snowflakes ​at Mistletoe Cottage
Kövess Bloglovin-on

2020. május 31., vasárnap

Integrálva

A közeli jövőben játszódó, akciódús sci-fi thriller elektronikus implantátumokkal. Te mit áldoznál fel a technikai fejlődésért?

A történetből: Delphoi betegeskedő kislány, akiről egyedül nevelőanyja gondoskodik, ám sajnos mélyszegénységben élnek. Jarred a Themis nagyvállalat fő biztonsági embere, aki titokban egy gyilokosztagot vezet. Céljuk, hogy a Themis jóslatait jobbá tegyék, a valóságot azok szerint igazítsák. Így a politikusok és a befektetők könnyebben meggyőzhetőek lesznek, hogy a Themis használatát egyre több városra terjesszék ki. Yolanda népszerű műsorvezető, riportjait az egész város nézi. A Themis főigazgatója ingyenes szemimplantátumot ígér neki a legújabb modellből, cserébe a nő által nyújtott reklámlehetőségekért. Yolanda azonban berzeng tőle, hogy a szemét fémre cserélje. Hector a legjobb hacker Philadelphiában. Öntörvényű, nem sok dolog érdekli, ám mégis elemébe talál Lester, aki a Themis ellen tevékenykedő Titokjog szervezet fő embere.

Értékelésem: Ez a regény először darabokat harapott ki belőlem, majd teljesen felfalt, alaposan megrágott, és a végén kiköpött. Így érzem magam több dolog miatt is.

Először is ott van Delphoi sorsa, amit szörnyű volt olvasni, és életének minden egyes állomásánál egyre jobban elborzadtam. Szerencsétlen lány annyira kiszolgáltatott volt egész életében, és annyira jóhiszemű, jószívű, hogy nem ezt érdemelte volna. Igaz, hogy nagyon buta, de sosem volt lehetősége tanulni, őt egyszerűen szándékosan hagyták mindig homályban, épp azért, hogy kihasználhassák. Elszoruló szívvel olvastam minden vele történt eseményt, minden róla szóló fejezetet. A legjobban talán azért érintett érzékenyen, mert ilyen sajnos tényleg van. Azt gondoltam először: hogy lehet, hogy egy futurisztikus jövőben is, ahol az élet megtervezett, és tanulással mindenki előbbre kerülhet, még mindig megtalálható ez a fajta nyomor, mások ilyen mértékű kihasználása, megszégyenítése, lealacsonyítása, porba tiprása? De persze, sajnos logikus: ez a világon mindig is létezett, hát hogy ne létezne a jövőben is!

Aztán ott van a fő történetszál, ami a Themis körül kering. Eleinte nagyon tetszett, lebilincselt a történet Jarreddel és Victorral. Nagyon szorítottam Victornak, hogy járjon a dolgok végére és mindent rendbe hozzon, de ő bizony egy jódarabig még nem cselekedett. Nem is csoda, hiszen amikor az emberkísérletekre fény derült, én is viszolyogni kezdtem. Nehezen küzdött meg a múltjával. Tényleg megér a tudomány és a jövő ekkora áldozatot, hogy emberéleteket áldozzunk fel érte? Akár csecsemőket öljünk meg? Vagy embereken kísérletezzünk? És még ha nem is tudunk ezekről, tényleg megéri implantátumokat ültetnünk magunkba, csak hogy erősebbek, vagy menőbbek legyünk, folyton fenn lehessünk a világhálón, vagy megtarthassuk az állásunkat? Nagyon tetszett a regényben, hogy ezeket a kérdéseket nagyon alaposan végigjárja, többféle szemszögből, többféle sorsot bemutatva. Ezek fontos kérdések, hiszen az életünk ilyen irányba halad, nem igaz? Mindent digitalizálunk, a fényképeinket, az életünket, folyton fenn lógunk az interneten, a közösségi hálón, kamerák figyelnek meg bennünket, az adminisztráció is egyre inkább online történik, az adatainkhoz egyre többen hozzáférnek, ráadásul egyre jobban központosítják, összevonják azokat. Innen már csak egy ugrás a jövő: amikor életünk nagy részét már nem is a fizikai testünkben, hanem a virtuális valóságban töltjük, vagy amikor a társadalmi vagy egyéb nyomás hatására beáldozzuk egy-egy testrészünket, hogy cserébe valami jobbal kecsegtetőt kapjunk. Vajon tényleg jobbat kapunk? És tényleg ez a fejlődés útja?

Kép forrása: Ujjal Santra, ArtStation

Ide kapcsolódik szerintem néhány rejtett, ki nem mondott kérdés. Vajon meg fogjuk tudni húzni a vonalat etika és tudomány között? Tényleg lehetséges, hogy egy-egy eltökélt, már-már megszállott ember akkora befolyásra tegyen szert, hogy véghez vigye akaratát és nemzedékek életét meghatározó elképzeléseit bármi áron? Ha belegondolunk a múlt és a jelen eseményeibe, talán nem is annyira hihetetlen, nem igaz? Klónoztunk már állatokat, elektronikus művégtagok segítik a sérülteket, és ki ne gondolná jónak, hogy gépi szervet kapjon egy arra rászoruló, ha ezen múlik az élete? Aztán a második kérdésre válaszként ott vannak a múlt és a jelen diktátorai, helyenként akár központosított adatbázissal, megfigyeléssel, cenzúrával. Valamint ott vannak a technikai fejlődés nagyágyúi, akiknek hatalmas ötleteinél talán csak az elszántságuk és nagyravágyásuk a nagyobb. (Meg a bankszámlájuk.) Ők nemcsak a számítógépek, telefonok operációs rendszerét, vagy a közösségi médiát formálják, hanem ma már az űrtevékenységbe is belenyúlnak, tulajdonképpen saját elképzelésük szerint alakítják a jövőt.

Visszatérve a könyvre, a történet világa meglepő részletességgel van kidolgozva, nem hagyott bennem üres érzést, vagy megválaszolatlan kérdéseket, ami nem túl gyakori sci-fi regényeknél. Nagyon alaposan átgondolt volt a háttér, még egy hozzávetőleges fejlődési utat is kaptunk, hogy hogyan vált ilyenné Philadelphia, és mi a helyzet a nagyvilágban. A szereplők is alapos háttértörténetet kaptak, annak ellenére, hogy öten is voltak. A mellékszereplők is mind fontosak voltak, és rengeteg szálon kapcsolódtak egymáshoz, annyira, hogy ezt már követni is nehéz volt. Sőt, ez már egy kissé számomra túl hihetetlen, kissé erőltetett is volt.

A regényt mindenkinek ajánlom, akinek kicsit erősebb a gyomra, és nyitott a fent feszegetett kérdésekre vagy problémákra. Egy biztos: én nem laknék a jövő Philadelphiájában.

Értékelésem: 4,5 / 5

Hasonló könyvek:
Napnak fénye
Extras
Oculus
Sötét anyag
Kövess Bloglovin-on

2020. május 1., péntek

Öt éves a Mini-könyvklub

Ma ünnepli ötödik születésnapját a Mini-könyvklub. Habár az öt év mindenképpen okot ad az ünneplésre, mégsem teljes az örömöm, mert vészesen látom közeledni a végét.

Büszke vagyok rá, hogy öt évvel ezelőtt elindítottam Magyarország tudtommal első online könyvklubját, ami sokkal sikeresebben indult, mint azt vártam. Az eddigi évek alatt 60 könyvet olvastunk el, és a mai napon újrainduló, 16-ik fordulóval ez a szám csak tovább fog növekedni. Az elmúlt év során ismét vegyes témájú és műfajú regényeket olvastunk mindhárom fordulóban, és a legutóbbiban előkerestük néhány régebbi, népszerű olvasmányunk folytatását is.

Sajnos az utóbbi egy-két évben megkérdőjelezhetetlenül csökkent az érkelődés és a részvétel a könyvklubban, ami nyilvánvalóan (legalább részben) annak a következménye, hogy kevesebb időt és energiát tudok belefektetni, mint a kezdetekkor. Akkor még jóval több időm volt, és lelkesen vetettem bele magam mindenféle blogbejegyzések írásába az írókról, a regényeikről, és valószínűleg ez nemcsak engem lelkesített, hanem a résztvevőket is folyamatosan motiválta. Jó ideje sajnos ezekre már nincsen időm, de a könyveket ugyanúgy, töretlenül válogatom az újabb és újabb fordulókra, és amikor a klubtagok is érdemesnek látják, interjút is szervezek. (Az utóbbi év során is készítettünk egyet Moskát Anitával.) Bíztam benne, hogy az érdekességekről szóló plusz bejegyzéseim nélkül is kitart majd a könyvklub, de sajnos az utóbbi év során egyre csökkent a résztvevők száma, a legutóbbi hónapokban pedig rohamosan csökkent a könyvklubtagok lelkesedése, aktivitása is. Újabban már azt figyelem, hogy rajtam kívül egyáltalán elolvassa-e még bárki a kiválasztott, megszavazott könyveket. Nem állítom persze, hogy mindez csak amiatt van, mert nem írok ilyen plusz blogbejegyzéseket. Nyilván mindenkinek a magánélete a meghatározó, és jelen helyzetben, amikor a koronavírus mindannyiunk életét felbolygatta és megváltoztatta, ez különösen igaz. De nem foghatom csupán erre, hiszen a hanyatló érdeklődés már régóta, folyamatosan látszódott.

Nem tudom, meddig tart még ki a könyvklub, de fordulóról fordulóra egyre inkább úgy érzem, hogy a csökkenő érdeklődés már a vég közeledtét jelzi. Mostanra pedig már annyira súlyos lett a helyzet, hogy kijelenthetem: a Mini-könyvklub az utolsókat rúgja. Persze elképzelhető, hogy ez csak egy hullámvölgy, és hamarosan visszatérnek a közös olvasás iránt érdeklődő, elkötelezett könyvmolyok, de nem akarom ezzel áltatni magamat.

Akárhogy is, most egyelőre még folytatom; a ma induló, 16-ik könyvklubot még végigviszem, aztán majd meglátjuk.

Ahogy már korábban is többször, úgy most is változtattam kissé a felálláson. Érdekes módon már a kezdetekkor is tapasztaltam, hogy habár szeretnek az emberek mindenfélére szavazni, mégsincs feltétlen igényük arra, hogy mindenben kikérjék a véleményüket. Ezért most úgy döntöttem, hogy először a könyvklub életében, nem szavaztatom meg a közösen olvasandó könyveket, hanem én jelölöm ki önkényesen azokat. Így nekem is könnyebb volt, és egyelőre valóban nem látom jelét, hogy emiatt végképp nem jelentkeznének az emberek. Másik változtatás, hogy a negyedik hónapban olvasandó regényt a korábban valaha szavazásra bocsátott könyvekből lehet kiválasztani. Ennek két oka is van, az egyik, hogy mindig sajnáltam az olvasásra be nem kerülő, de igényes regényeket, amiért örökre kiestek annak lehetőségéből, hogy egy későbbi fordulóban mégis elolvassuk őket. Ezáltal részben mégis megmenekülnek. A másik, hogy így egy hatalmas, 162 elemű listából választhat minden könyvklubtag, így biztosan talál mindenki valami kedvére valót.

Nem lenne, és nem is lesz a jövőben könyvklub, ha nem térnek vissza a régi klubtagok, és nem csatlakoznak hozzánk újak. Ezúton szeretném megköszönni minden valaha volt klubtagnak a részvételét, és a mostanában is aktív, legkitartóbb, leglelkesebbeket pedig a fent látható plecsnivel szeretném megajándékozni. Azok, akik most is folyamatosan, vagy időről időre visszatérve, aktívan teljesítik a könyvklubot, megérdemlik, hogy név szerint is feltüntessem őket (csatlakozásuk sorrendjében):
AniTiger, art3mis, wmagda, Veron és Phoenix88.
Köszönöm a kitartásotokat, és hogy újra és újra visszatértek a Mini-könyvklubba. Remélem, hogy sokáig színesítitek még a könyvklub életét, és jelzitek, ha valamilyen változtatást szeretnétek a könyvklubban. Fogadjátok szeretettel a fenti plecsnit, amit ha szeretnétek, kitehettek a blogotokra, vagy akárhova. :)

Kövess Bloglovin-on

2020. április 29., szerda

Holdnak árnyéka

https://moly.hu/konyvek/j-goldenlane-holdnak-arnyekaMindenki mindenki ellen, Afrika radioaktív zónájában.

A történetből: Valahol a radioaktív Afrikában, az Unió határain túl, egymás után több repülőgép is lezuhan. Az egyiket eltérítik, a másikat lelövik, egyszóval sok a portyázó a környéken. Az illegális bandák mind valamiféle kincsre vadásznak, de sokszor maguk sem tudják, mire. Mitzuki az egyik lezuhant gépbe beszorulva várja, hogy valaki jön-e érte. Direktlinkjén keresztül sikerül találnia egy férfit, akivel megegyezik, hogy kölcsönösen jól járnak, ha az kiszabadítja őt. Ám a férfi útja meglehetősen kacskaringós, ugyanis egyik portyázó bandából a másikba sodródik, és mindenhol meg akarják ölni.

Értékelésem: A Napnak fénye után (aminek ez a regény a folytatása) nem ezt vártam. Ez egy free for all kaszabolós játék, vagyis történet, amiben mindenki mindenkinek az ellensége, és halomra gyilkolják egymást. Igaz, az előző kötetben is volt sok akció, de úgy emlékszem, hogy abban sokminden mást is találtam. Morális kérdéseket, futurisztikus helyszíneket, félig robot embereket. Mondjuk ez utóbbiból itt is szerepeltek, de mégis, csupán az akción volt a hangsúly.

Nem volt egyébként rossz, a humor most is remek volt, de bevallom, én sokszor nem tudtam követni, hogy ki kicsoda, melyik csapat kit ölt már meg, és kinek mit hazudott a férfi főszereplő. Persze ez nem jelentett gondot, a történet tökéletesen követhető így is, hogy nem emlékszünk mindenkire.

Említettem már a humort, és emellett a másik erőssége a regénynek a két főszereplő interakciója. A nő egy száműzött, bukott szamuráj, aki a régi tradíciók szerint gondolkodik, míg a férfi egy megrögzött hazudozó, egy szélhámos, aki a hazugságaiból él. A páros valahogy mégis egymásra talál, és ki tudja, meddig, és igaz, hogy csak érdekből, de mégis segítik egymást. A férfinak nagyon jó szövegei voltak, tetszettek a rögtönzött, kitalált mesék, amikkel etette az éppen útjába eső balekokat. Mitzukinak sem kellett azonban a szomszédba mennie pár fanyar megjegyzésért, így igencsak szórakoztató beszélgetéseket hoztak össze.

A főszereplők mellett a főbb mellékszereplők is mind tetszettek, valahogy mindenki a helyén volt a saját egyéniségével, saját világlátásával és céljaival. Összességében szórakoztató volt számomra a regény, még akkor is, ha nem egészen azt kaptam, amire eredetileg számítottam.

Értékelésem: 4 / 5

A könyvsorozat részei:
 Napnak fénye-ciklus 1: Napnak fénye
 Napnak fénye-ciklus 2: Holdnak árnyéka
 Napnak fénye-ciklus 3: Csillagok szikrái
 Napnak fénye-ciklus 4: Térdig sárban


Hasonló könyvek:
Jégtánc
Locke Lamora hazugságai
Kövess Bloglovin-on

2020. április 23., csütörtök

Könyv napja - book tag

Kép forrása: freepik
Ma van a könyv napja, és ma szerencsés időzítéssel meg is érkezett egy online rendelt könyvem. :) (Teljesen véletlen egybeesés, ugyanis több mint két hete rendeltem.) Úgy érzem, ez jó kezdés, de kedvem támadt mással is ünnepelni. Ezért úgy döntöttem, hogy kitöltök egy book taget. Nagyon sokáig keresgéltem a neten, míg találtam egyet, ami megtetszett. Biztos túl válogatós vagyok... mindegy, a lényeg, hogy végül erre esett a választásom:

Ez vagy az book tag


Bacchante Blues blogján találtam rá.

1. Hol szeretsz inkább olvasni: kanapén vagy ágyban?

Kanapén!! Még rendesen felöltözve, nem pizsiben, de ha este van, esetleg már fogat mosva, hogy azért könnyű legyen majd ágyba mászni. :) Párnával szépen kitámasztom magam, lábat felhúzom vagy kinyújtom, pokróccal betakarom, jöhet a kislámpa és/vagy az e-book olvasó fénye, nagy lámpa nem is kell, mert csak fárasztja a szemet és esetleg nem is álmosodok el. Tökéletes. :) Ha még nincs túl késő, tea, nasi jöhet, ritkább esetben akár fröccs vagy koktél. :)

2. Férfi vagy női főszereplő?

Kép forrása: freepik
Mindegy, nem ezen múlik, csak legyen jól megírva! :)

3. Trilógia vagy tetralógia?

Hát ha ebből a kettőből kell választani, akkor talán inkább trilógia. Az is elég hosszú ugye.

4. E/1 vagy E/3 szemszög?

Hát végülis ez is mindegy, de azért azt észrevettem már, hogy ha E/3-ban van megírva, akkor kicsit több idő kell, hogy igazán beleéljem magam. Az E/1 esetben könnyebb a kezdettől azonosulnom a szereplővel. De csak akkor, ha együtt tudok érezni vele. Ha egy s*ggfej, akkor ez se segít. :D

5. Reggeli vagy esti olvasás?

Főleg esti. Ha reggel neki állok olvasni, akkor aznap én már nem csinálok semmi hasznosat! :D Kivéve, ha munkába megyek, akkor útközben sokszor olvasok, de néha nehéz abbahagyni. :) Most persze ez épp nem aktuális... El is veszítettem a fő olvasási időmet azzal, hogy nem járok be dolgozni.

Kép forrása: freepik
6. Könyvtár vagy könyvesbolt?

Könyvesbolt, de abból is a webshop leginkább. Mármint könyvek beszerzéséhez. De csupán nézelődni is nagyon szeretek, online is és személyesen is könyvesboltokban. Van egy hangulata, ahogy járom körbe a boltot, megállok a kedvenc kategóriáimnál és végigböngészem a már ismert és a még ismeretlen könyveket... és ilyenkor szeretek olyan témánál is megállni időnként, amit nem szoktam olvasni, és megnézem, van-e bármi, ami megragadja valamiért a figyelmem. Időnként le is ragadok valami (számomra) szokatlannál.

7. Megríkasson vagy megnevettessen a könyv?

Nevettessen! Számomra az olvasás főként kikapcsolódás, azt akarom, hogy szórakoztasson. Persze nem mindig, örülök annak is, ha valami mély tartalmat kapok, és ugye egy könyv akkor igazán jó, ha van benne jó is, rossz is. Szóval kell hogy legyenek szomorú részek is benne, de alapvetően inkább kellemes kikapcsolódást nyújtson számomra, mint csupán megríkató részeket!
Kép forrása: freepik

8. Fehér vagy fekete borító?

Őszinte leszek: nem értem a kérdést. Nem mindegy? Amíg nem full rózsaszín, neonsárgával vegyítve, hogy megvakulok tőle, addig nekem édes mindegy, hogy milyen színű. Legyen figyelemfelkeltő és/vagy szép, passzoljon a tartalomhoz és kész. Ne az én kedvenc színem legyen a meghatározó ebben a kérdésben!

9. Karakter-orientált vagy cselekmény-orientált könyv?

Azt gondolom, semelyik nem elég önmagában, hanem a kettő között egy egyensúlyt kell megtalálni. De ha valamelyik felé jobban elbillen a mérce, akkor inkább a cselekményt választanám. Persze a konkrét regényen is múlik, némely történetek inkább a karakter felépítését kívánják meg, de ha általánosságban kell választanom, akkor nekem inkább picit a cselekmény legyen pörgős, mint a karakterek túlrészletezettek.


Hasonló bejegyzések:
   Újévi Fogadalmak Book Tag 2020
   Az ijesztő „el-szeretném-olvasni” lista (BookTag)
   Népszerűtlen Vélemény Book Tag
   Féléves könyves kiakadás booktag
   Legek
   A feláldozható könyvek Tag
   Könyves udvarlás Tag
Kövess Bloglovin-on

2020. április 17., péntek

Mini-könyvklub 16

A megszokottól kicsit másképp, de újból meghirdetem a Mini-könyvklubot. Szavazni ezúttal nem lehet, de visszatér a negyedik havi választott regény, méghozzá óriási kínálattal. A lényeg persze most sem változik: négy hónapon át egy-egy regényt olvasunk el közösen. Résztvevőnek 2020. május 31-ig lehet jelentkezni.

A Mini-könyvklub korábbi fordulóiban olvastunk már mindenféle regényt, kezdve a romantikusoktól a fantasy-n, sci-fin és disztópián át egészen a klasszikus irodalomig. A 10-es forduló óta pedig vegyesen válogatok a különféle stílusokból. Most is így teszek, azonban ezúttal nem adok meg választékot, amire szavazni lehet (a könyvklub történetében először), hanem magam jelölöm ki a három közösen olvasandó regényt. Visszajön viszont a választott regény, azaz az utolsó hónapban mindenki maga választja meg, hogy mit olvas (egy adott, de a megszokottnál jóval hosszabb listából). A cél persze most is a közös olvasás, véleményalkotás és a könyvek megvitatása. Ha szeretnél jelentkezni, azt május 31-ig teheted meg, de előbb teljesítsd a nulladik feladatot, azaz olvasd végig az itt található szabályokat! Kék színnel jelöltem a szabályokban a változtatásokat, kérem a régi tagokat is, hogy legalább ezeket a részeket olvassák végig!

2020. május 1-től augusztus 31-ig tart a tizenötödik Mini-könyvklub. Mind a négy hónapban egy-egy könyvet olvasunk el, a határidő mindig a hónap utolsó napja (késéseket nem fogadok el).

Előre leszögezem, hogy ez nem nyereményjáték, itt nem lesz sorsolás, nem lesz nyeremény! Ez nem erről szól, hanem a közös olvasásról, a könyvek átbeszéléséről, az élmény megosztásáról. Nem is szeretném, ha valaki csak azért jelentkezne, mert ingyen könyvet vagy akármit remél. A cél a közös olvasás élménye, majd hogy jól kibeszéljük, hogy kinek mi tetszett, mi nem tetszett, milyen gondolatokat ébresztett a könyv.

Mind a négy hónapban az aktuális könyvről ajánlást/kritikát kell írni. Ez a könyvértékelés legalább 10 saját, bővített mondatból kell álljon, tehát ebbe nem tartozik bele a fülszöveg, az idézetek és egyéb könyvinformációk. Az értékelésben legalább 5 olyan mondat kell legyen, ami nem a cselekmény leírásáról szól, hanem a saját véleményről, a kiváltott érzésekről, gondolatokról, vagy a könyv méltatásáról. Ide és ide kattintva láthatsz két példát is ilyen értékelésekről, amik éppen megfelelnek a minimum elvárásoknak. Természetesen sokkal szebb példákat is találhatsz, ha visszakeresed a korábbi Mini-könyvklubokban született értékeléseket (felül az Archívum fülre kattintva, majd bármelyik könyvet kiválasztva). Az értékeléssel mindig az adott hónap utolsó napjáig készülj el, így tehát augusztus végére mindenkinek 4 könyvértékelése lesz! A legjobb, ha blogod van, és ott teszed közzé a bejegyzésedet, de ha ezt valamiért nem szeretnéd, nekem is elküldheted, és közzéteszem én az erre a célra létrehozott blogon.

Mind a négy könyvhöz létrehozok majd egy adatlapot itt a blogomon. A megírt bejegyzések linkjét a könyv adatlapján fogom összegyűjteni, ezért mindig, ha elkészültél vele, az adott könyv adatlapján hozzászólásban linkeld be! Akinek nincs saját blogja, az pedig e-mailben küldje el nekem a megírt értékelésének a szövegét, vagy sima szövegként a levéltörzsben, vagy Word dokumentumként csatolva! Abban bízom, hogy minden résztvevő elolvassa a többiek értékelését is, és így hozzá tudunk szólni, meg tudjuk beszélni a könyvekkel kapcsolatos gondolatainkat.

A határidő lejárta után létrehozok egy kérdőívet (feltéve, hogy legalább 3-4 klubtag elolvasta az adott könyvet). Ezen az olvasott könyvvel kapcsolatos kérdések, szavazások lesznek, pl: ki volt a kedvenc karaktered a könyvben, melyik jelenet nem tetszett, mit gondolsz valamelyik szereplőről vagy eseményről, mi a könyv mögöttes tartalma stb. Az eredményeket összesítem és közzéteszem.

Ha van rá időm (nem ígérem!), és ha igény is van rá a könyvklub résztvevőitől, akkor a magyar szerzőtől olvasott könyveinkhez kapcsolódóan közösen interjút is készíthetünk, feltéve persze, hogy az író is vállalja. A korábbi könyvklubos interjúkat ide kattintva nézheted meg.

Ha nem tudtad elolvasni az adott hónapban a könyvet, nem lesz ejnye-bejnye, és senkit nem zárok ki, de nagyon kérem, hogy azok jelentkezzenek, akik nagy valószínűséggel tényleg végig is tudják olvasni a könyveket, és a határidő előtt az értékeléseket is meg tudják írni. Ha március végére az addigi három közösen olvasott könyvből csak egy olvasást+értékelést teljesítesz, vagy egyet se, akkor a legközelebbi könyvklubban (ha lesz), nem szavazhatsz, viszont ugyanúgy beléphetsz ismét a klubba, szívesen látunk a következő fordulóra is. Ha itt már sikerül megfelelő számú könyvértékelést írnod, legközelebb megint szavazhatsz majd.

Ha annyira szenvedsz a könyvtől, hogy nem akarod tovább olvasni, az nem probléma, ez esetben is írj róla értékelést, amiben kifejted, hogy miért nem tetszett, ezt is el fogom fogadni.

Ha már olvastad korábban a könyvet és van róla olyan bejegyzésed, ami 6 hónapnál nem régebbi, akkor nem kell újra olvasnod, elég ha elküldöd ennek a bejegyzésednek a linkjét. Példa: ha májusban olvassuk a könyvet, akkor az előző év november elsején közzétett blogbejegyzést elfogadom, de az október 31-eit nem. Ha 6 hónapnál régebbi a bejegyzésed, vagy nincs is, akkor új bejegyzést kell írnod róla, és ehhez erősen ajánlott a könyv újraolvasása. Ha nem olvasod újra az egész könyvet, akkor is legalább lapozd át, olvasgass bele, hogy felfrissítsd az emlékezeted és meg tudd írni az értékelést! Nem szeretnék többé olyan válaszokat kapni a kérdőívben, hogy "erre nem emlékszem, már rég olvastam a könyvet", hiszen így a lényege veszik el a dolognak, mert nem tudjuk átbeszélni a fontos gondolatokat, ráadásul ez a többi könyvklubtag számára is demotiváló lehet. Kérem ezzel kapcsolatban a megértéseteket!

Ellenőrizni persze semmit nem tudok, és nem is áll szándékomban. Mindenkinek a saját belátására és lelkiismeretére bízom, hogy betartsa a szabályokat.


Ha a képre, vagy a címre klikkeltek, a moly-os adatlapra visz az oldal, kivéve az augusztusi regény esetén, ahol a választható könyvek listáját találod.

Augusztusra választani csak a megadott listából lehet! További szabály, hogy csak olyan könyvet választhatsz, amit korábban még nem olvastál. A lista eléréséhez kattints a fenti képre, vagy ide, erre a szövegre! A listát a korábbi választható/szavazható regények alapján hoztam létre, ezek mind olyan regények, amiket korábban is lehetett választani, és/vagy amikre lehetett szavazni, vagy éppen olyanok, amiket el is olvastunk közösen. Így, ha lemaradtál egy korábbi fordulóról, de érdekel a könyv, most bepótolhatod az olvasását. Vagy, ha egy korábbi fordulóban nehezen választottál két választható regény közül, most lesz alkalmad elolvasni a másikat is.

Jelentkezni itt a bejegyzés alján található JELENTKEZÉS nevű űrlapon lehet, egészen az első könyv értékelésének határidejéig, azaz május 31. éjfélig. Csak e-mail cím megadásával lehet jelentkezni, és csak azoknak fogadom el a jelentkezését (és szavazatát), akik a könyvklub levelezőlistájára szóló meghívót elfogadják (azaz feliratkoznak a levelezőlistára)! Ezért mindenképpen olyan e-mail címet adj meg, amit rendszeresen ellenőrzöl! A levelezőlistán fogok minden újdonságot kihirdetni. Senkinek nem fogom elárasztani a postafiókját levelekkel, és természetesen az e-mail címeket sem adom tovább senkinek! Egyedül a többi könyvklubtag fogja látni azokat.

Ha valamilyen oknál fogva nem tudsz jelentkezni, vagy a levelezőlistával van gondod, kérlek írj a minikonyvklub (kukac) gmail.com e-mail címemre!

Remélem, néhányan kedvet kaptatok a közös olvasáshoz! A felhívásom hírét megköszönöm, ha tovább adjátok (a fenti nagy logót nyugodtan vigyétek). Ha kérdésetek maradt, írjatok a fent megadott e-mail címemre! Várom a jelentkezőket! :)


Kövess Bloglovin-on