Helyenként erőszakos, de érdekes gondolatkísérlet arról, hogy mi történne, ha a nők erősebbé válnának a férfiaknál.
A történetből: Először csak néhány lány, majd hamarosan egyre több nő kerül birtokába a hatalomnak. A hatalom nem más, mint a testből áradó elektromos áram, amivel fájdalmat tudnak okozni. Ennek köszönhetően képesek lesznek változtatni saját sorsukon a kiszolgáltatott lányok és nők. Így menekül meg Allie nevelőszüleitől, és Roxy a támadóitól. Margot a lányától kapja a képességet, aki azonban nem tud úrrá lenni rajta. Tunde férfi létére minden fontos esemény középpontjához odaférkőzik, és tudósít a világban bekövetkező változásokról. A változások ugyanis egyre nagyobb volumenűek.
Értékelésem: A regény első fele tetszett. Szokatlan volt az ötlet, és bár akadt több helyen is erőszakos leírás, érdekelt, hogy a főszereplők sorsa hogyan alakul. Némelyiknek igazán kalandossá vált az élete, míg másoké inkább hétköznapi küszködéssel telt. A regény közepére már meg is feledkeztem a furcsa felütéstől, ami felvezeti a regényt, és amiben egy író kéri meg egy barátját, hogy olvassa el és mondjon kritikát a regényéről. Az egyetlen igazán zavaró tartalom számomra a helyenként beszúrt (nem valós) ásatási leletekről szóló képek és leírások voltak, ami oda nem illőnek tűnt a regény szövegében, bár az nyilvánvaló volt, hogy valami célt szolgálnak. Ennek kapcsán csak a regény végére világosodik meg az olvasó. Addig azonban sok szálon követjük nyomon a szereplők életének alakulását, ami sok meglepetéssel szolgál. Az nem meglepő persze, hogy a nők lassan átveszik az uralmat a férfiaktól, de az, hogy némelyikük milyen módokon és milyen magasra jutnak, igen. Misztikus szálként ott van az Allieben megszólaló hang is, hogy az olvasó tudjon min rágódni.
A regény második felében sokasodnak az erőszakos leírások, ahogy az események egyre vadabbá válnak. Eddigre persze már nagyon kíváncsi voltam, hogy a szereplők sorsa hogyan alakul végül. Spoiler: Ám a várt lezárás elmarad, egyszerűen vége szakad a történetnek, és mintegy epilógusként megkapjuk a két író diszkusszióját a történetről. Így végül félig át is vagyok verve, meg nem is. Hiszen feloldást nem kaptam az egyéni sorsokra, hiába követtem végig nagy részletességgel az életüket. A nagy kép azonban így is kirajzolódik a keretből, amit a két író levelezése nyújt. Jelentős hiányérzetet hagy bennem azonban, hogy én emberi sorsokat követtem végig, így nem egy elnagyolt vázlatot szeretnék a végére kapni lezárásnak. Ráadásul rengeteg apróság megválaszolatlanul marad, mint például a hang Allieben, ami mintha átvándorolt volna egy másik szereplőhöz. A főbb szereplők személyes sorsa mind lezáratlan történet marad. Kapunk azonban gondolatébresztő, provokatív kérdéseket, gondolatokat a regény végére. Vajon tényleg brutálisabb és kegyetlenebb lenne egy nők által irányított társadalom, mint a mostani?
Számomra nagyon egyedinek tűnt a történet, bár a végére érve feltűnt, hogy több elem is A szolgálólány meséjére hajaz. Ott van a vallási fanatikusság, a vallás eltorzítása, a jövőben játszódó keret, amiben a múlt eseményeit próbálják megfejteni, a bekövetkező változások oka, vagy éppen a másik nem igába hajtása, kihasználása. Ez utóbbihoz kapcsolódóan persze Merle Védett férfijait is említhetném. Mindezt persze nem hibaként hozom fel, hiszen nyilván minden írót megihletnek korábbi olvasmányai, és szerintem A hatalom rengeteg saját ötlettel állt elő. Kár, hogy a végére kiderült, hogy a történet a regényen belül is egy kitalált történet volt, és hiába izgultam végig a főszereplőkért, nem kaptak befejezést.
Értékelésem: 3 / 5
|
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése