A történetből: Diaspar az egyetlen város a Föld nevű sivatagbolygón, és az emberi faj már csupán erre a szűk térrészre korlátozza magát. Pedig évmilliókkal ezelőtt az egész Galaxist meghódította. Alvin Diaspar egyetlen lakosa, akit hajt valamiféle nyughatatlanság, aki nem elégszik meg azzal a temérdek csodával, amit a város nyújt, hanem fel akarja fedezni mindazt, ami a városon túl lehet. De lehet bármi is odakint a halott sivatagban?
Értékelésem: Ezt a könyvet azonnal a kedvenceim közé emeltem, amikor tizenöt évvel ezelőtt, elsőízben olvastam. Rögtön éreztem, hogy számomra ez többet nyújt, mint más regények, hogy igazi kalandra és felfedezésre leltem benne. Habár még egyetemista voltam, addigra elolvastam már jópár neves sci-fi regényt – volt ami jobban, volt ami kevésbé tetszett –, de ez volt az a történet, ami igazán magával ragadott, és úgy éreztem, megtaláltam benne mindazt, amit egy tudományos-fantasztikus történet számomra adhat. Ugyanez a kötet azóta velem költözött külföldre, méghozzá kétszer is, mivel mindig hűségesen vittem magammal. Most pedig elérkezett az ideje, hogy újra levegyem a polcról és felidézzem Alvin történetét.
A legmeghatározóbb számomra a regényben talán a kaland és a felfedezés öröme. Bőven van mit felfedezni mind Diasparban, mind azon kívül. Már nem sok konkrétumra emlékeztem az első olvasmányomból, mégis néhány apróság egészen beleégett az agyamba, annyira tetszettek. Ilyen volt például Yarlan Zey szobra Diaspar parkjában, ami a város elhagyásának kulcsa, ott, mindenki orra előtt a város közepén! És a szobor misztikus mosolya, ami igazán csak a regény végére érve kap magyarázatot. Az egyik, amire viszont nem emlékeztem, hogy milyen fontos a regény során az emberek pszichológiája. Majdnem mint egy Poirot történetben! :) Mindenre kapunk magyarázatot, ki mit miért tett, valamint a szereplők különféle fontos következtetéseket is levonnak egyes döntések lélektani elemzéséből, akár évmilliókat átívelően is.
Elképesztő, milyen képzelőereje volt az írónak, aki különféle lényekkel, gépekkel, robotokkal, mesterséges napokkal és bolygókkal népesítette be a Galaxisunkat! Mindez nagy tudományos ismerettel társul, ami persze alapvető hozzávalója bármely tudományos-fantasztikus történetnek. Számomra ilyen egy tökéletes sci-fi: tele meglepetéssel, a felfedezés örömével, kultúrák összeütközésével, titkokkal és azok megfejtésével. Mindenkinek ajánlom, aki szereti az ilyen sci-fi regényeket. Én pedig most is azt gondolom, mint tizenöt évvel ezelőtt, hogy jó lenne megismerni a regény eredeti verzióját, a Mielőtt leszáll az éjt, ami máshogy végződik, mint ez az újabb változat. Lehet, hogy végre itt az ideje azt is elolvasnom!
Értékelésem: 5 / 5
További könyvek az írótól: Az idő szeme
|
|
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése