Milyen az élet Észak-Koreában?
Nagyon érdekes könyv volt, bepillantást nyújtott az észak-koreai emberek hétköznapjaiba, hogy hogyan tudnak megélni, mikor a fizetésükből jó ha egy doboz cigit tudnak venni; hogyan tartják fenn magukat és a családjukat; hogyan szórakoznak szabadidejükben; és mi a teendő, illetve milyen következményei lehetnek, ha törvényszegésen érik őket (ami nem ritka).
A legizgalmasabb rész számomra – meglepő módon – az első nagy fejezet volt, amiben az írók bemutatták az ország gazdasági helyzetét, hogy milyen kettősség uralja a pénzügyeket, amikor a hivatalos pénznem a won, ami szinte fabatkát sem ér, és milyen úton-módon lehet más, külföldi pénzt keresni, ha el akarják kerülni, hogy felkopjon az álluk. Érdekes volt az is, hogy ebben az országban, ahol hagyományosan a nők nem kell dolgozzanak, a helyi körülmények miatt végül ők lesznek a fő kenyérkeresők, hiszen a férfiaknak fix állása van, amivel szánalmas kis havi bevételre tesznek csak szert.
A külföldi filmek nézése nem volt új infó számomra, de azt nem tudtam, hogy már pendrive-on terjesztik őket, mert egy esetleges ellenőrzés során, amikor lekapcsolják az épületben az áramot, könnyen kihúzhatják a számítógépből, nem úgy, mint a DVD-ket, amiket elektromos áram híján nehéz lehet kikönyörögni a gépből. Sok ehhez hasonló érdekességet tárnak fel az írók, például a mobiltelefon használat, vagy a divat kapcsán is.
Az országból elmenekült, és külföldön letelepült emberek beszámolóiból az észak-koreaiak gondolkodásába is kapunk egy kis betekintést, és abba, hogy milyennek látják a rendszert, amiben élnek. Külön érdekes volt, hogy a külföldre menekült rokonok hogyan tudnak pénzt küldeni haza a családjuknak Észak-Koreába, hogy mennyi emberen keresztül jut át a pénz, és mégis milyen hatékony, gyors (és persze drága) ez a folyamat.
Szinte hihetetlen, hogy mennyire más képet festett le az a memoár, amit korábban Észak-Koreáról olvastam. Szerintem ez is a kettősséget mutatja, hogy egyrészt fenn kell tartaniuk a látszatot, főleg a külföldiekkel szemben, hogy ők mind törvénytisztelő, fegyelmezett állampolgárok (ezért nem sikerült a dolgok mélyére látnia Suki Kimnek), másrészt viszont valójában hétköznapiak a kisebb-nagyobb áthágások, amikre rákényszerülnek az ott élők.
Hasonló könyv:
|
 |
| The Girl with Seven Names |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése