Izgalmas kalandok meseerdőben.
A történetből: Emese egy tündér és egy ember lánya. Anyja, Lóna, öt évvel ezelőtt elhagyta őket, hogy visszamenjen Tündérországba. Azóta kettecskén élnek apjával, Istvánnal Gödöllőn. István sosem hagyott fel Lóna keresésével, ám ő nem tud átjutni a Rézerdő őrfáin. Végül egy lovassal alkut köt: a lovasé lesz valami, amit István elveszít, és cserébe bejuttatja őt az erdőbe. Ám István ekkor még nem tudja, hogy amit el fog veszíteni, az a saját lánya.
Értékelésem: A könyv eleje nagyon borongós hangulatú volt, ezért tartottam tőle, hogy nem lesz ez nekem való, és bár valamennyire végig szomorkás maradt a regény, egyre jobban megtetszett a különös cselekménye. Ahogy olvastam a tündérek világáról, a különös fákról, Firtosról és Tartódról (akik azt hiszem, a kedvenc szereplőim lettek), egyre jobban beszippantott és magával ragadott a történet. Viszont nem érzem úgy, hogy Rabonbánt nagyon megszerettem volna (mondjuk különösebb bajom sincs vele). Akkor már a hollólány sokkal érdekesebb volt számomra, aki hol ártott, hol segített, és sokáig nem lehetett tudni, hogy neki mik a szándékai.
Nagyon tetszettek a népmesei motívumok a regényben, igazán egyedivé vált ettől a világa. Nem emlékszem sok népmesére már kiskoromból, de mégis felismertem a jellegzetes motívumokat, és örültem nekik. Régi mondával is találkoztam, ami szintén élmény volt, és a képi leírások is hatásosak voltak. El tudtam képzelni a sűrű erdőt, ami hol káprázatos, hol pedig eleven és életveszélyes. A fejezet eleji rajzok pedig csodaszépek, még ha kicsit spoileresek is.
A regény vége meglepett, nem ilyen bejezésre számítottam. SPOILER (jelöld ki a szöveget): István halála teljesen váratlanul ért, és nem is érzem igazságosnak, hiszen addigra már a foglyuk lett az Özvegy. Hogy lehetett Rabonbán ilyen béna, hogy nem figyelt rá? Azt a köpenyt korábban is ráküldhette volna, hogy ártalmatlanítsa. A másik, ami meglepett, az Lóna szabadulása. Én azt hittem, hogy ő továbbra is fogoly marad hattyúként, és majd csak a következő kötetben fogják őt kiszabadítani. Jobb is lett volna, mert akkor az Özvegy nem hal meg. Ezt is furcsállom, hogy Lóna nem látta át, hogy ha megöli az Özvegyet, azzal örökre magára haragítja a hollólányt, három erdő örökösét. Márpedig ezzel biztosan nem járnak jól, viszont az Özvegy lehet, hogy belement volna valami kompromisszumba az életéért cserébe, ha megtudja, hogy a lányáról levették az átkot.
Bár a regény eleje még nem fogott meg igazán, összességében azért tetszett nekem a történet. Igaz, hogy nem úgy zárult, ahogy én elképzeltem, vagy szerettem volna, de ez nem baj, általában külön örülök, ha kiszámíthatatlan egy regény. Igaz, hogy gyerek főszereplőt kapunk, és sok mesébe illő motívumot (sőt, szerintem az egész történet egy nagy mese), mégsem érzem gyerekkönyvnek, és én elsősorban felnőtteknek ajánlanám az olvasását. Kíváncsi leszek a folytatására!
Nagyon tetszettek a népmesei motívumok a regényben, igazán egyedivé vált ettől a világa. Nem emlékszem sok népmesére már kiskoromból, de mégis felismertem a jellegzetes motívumokat, és örültem nekik. Régi mondával is találkoztam, ami szintén élmény volt, és a képi leírások is hatásosak voltak. El tudtam képzelni a sűrű erdőt, ami hol káprázatos, hol pedig eleven és életveszélyes. A fejezet eleji rajzok pedig csodaszépek, még ha kicsit spoileresek is.
 |
| Az alku az alku, a mesékben szigorú szabályok vannak. |
Bár a regény eleje még nem fogott meg igazán, összességében azért tetszett nekem a történet. Igaz, hogy nem úgy zárult, ahogy én elképzeltem, vagy szerettem volna, de ez nem baj, általában külön örülök, ha kiszámíthatatlan egy regény. Igaz, hogy gyerek főszereplőt kapunk, és sok mesébe illő motívumot (sőt, szerintem az egész történet egy nagy mese), mégsem érzem gyerekkönyvnek, és én elsősorban felnőtteknek ajánlanám az olvasását. Kíváncsi leszek a folytatására!
Értékelésem: 4 / 5
A blogomon megjelent egy interjú is a regény írójával. Ez ide kattintva érhető el: A Mini-könyvklub interjúja Kleinheincz Csillával.
Valamint írtam egy külön bejegyzést is, ami az íróról és a könyvről mutat be néhány érdekességet. Ez itt található: Kleinheincz Csilla és az Ólomerdő.
Hasonló könyvek:
|
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése