2016. március 12., szombat

Kleinheincz Csilla és az Ólomerdő

Kleinheincz Csilla
Ehavi olvasmányunk a Mini-könyvklubban az Ólomerdő. A könyv írójáról, Kleinheincz Csilláról, és magáról a regényről gyűjtöttem össze ezúttal néhány érdekességet.

Kleinheincz Csilla, az Ólomerdő írója fordítóként és szerkesztőként dolgozik a Gabo kiadónál. Eddig három regénye és egy novelláskötete jelent meg, és várjuk tőle az Ólomerdő trilógia harmadik kötetét is. Idén pedig az "év fordítója" címre jelölték a Magyar Könyvek Viadalán a népszerű Vörös királynő című regény fordításáért.

Az Ólomerdő sorozatot trilógiának neveztem, de valójában öt történetről van szó, melyek három kötetben jelennek meg. Az első történetet olvashatjuk az Ólomerdőben, a következő két kisregényt az Üveghegyben (ezek címe: Üveghegy és Kősárkány), és az utolsó két történetet várjuk Csillától a záró, harmadik kötetben.

Az Ólomerdőben több magyar népmese részleteit, elemeit is felfedezhetjük (pl. Fehérlófia, Rózsa és Ibolya), de hiedelmek és mitológiák is vegyülnek a regénybe. Csilla kíváncsi volt, hogy a mesékben miért olyan számítóak és merevek a tündérek, és ezt a kérdést saját történeteiben próbálja megválaszolni. Ehhez azonban szükség volt arra, hogy az emberek és a tündérek világa egymásnak feszüljön.

Firtos - Pookah illusztrációja
A másik kérdés, ami foglalkoztatta az írónőt, hogy a mesék szereplői miért tartják be mindig az ígéreteiket. Köti őket valamilyen törvény, vagy mágia? Vajon mi történne, ha megszegnék, amit ígértek? Ahogy a valóságban is számolni kell a következményekkel, úgy a regényben is "mindennek meg kell fizetni az árát". Emiatt nagyon nehéz utat járnak be a szereplők a történetben, és ezért Csilla nem szívesen élne a saját maga alkotta világban. Úgy értékeli, hogy ő maga kíméletlen író, amiért ilyen nagy nehézségeket állít hősei elé. Mivel a főszereplő Emeséhez kapcsolódik a legtöbb feszültség, ezért az ő karaktere foglalkoztatja leginkább az írónőt, de mindig azt a szereplőt kedveli legjobban, amelyik éppen a fókuszban van. Ha ez nem így lenne, az szerinte az írásában is érezhető lenne.

A regény új kiadása új borítót kapott, melynek elkészítéséhez az írónő szerette volna, ha Sánta Kirát kérik fel, ami így is történt. Cserny Timi Pookah még az első kiadáshoz készített fanart-okat, ami annyira megtetszett Csillának, hogy az ő illusztrációit is szerették volna használni az új kiadásban. Ezeknek a (szürke) árnyalatai miatt azonban félő volt, hogy a nyomda nem tudja szépen kivitelezni, ezért markánsabb, kontrasztosabb képeket kértek végül. Így alakultak ki a szürkeányalat nélküli, fekete-fehér árnyékrajzok a regényben.

Emese és Rabonbán - illusztráció a könyvből.
Készítő: Pookah
Az Ólomerdő új kiadása nemcsak külcsínre tér el a korábbi változattól. Az új borítóképen és a fejezet eleji illusztrációk megjelenésén kívül a szöveg is átalakításra került. Csilla részben az olvasói vélemények hatására döntött úgy, hogy a korábbi lassú kezdésen változtat, ezért kihúzta az összes iskolai jelenetet, és helyette Emese és apja, István kapcsolatát dolgozta ki részletesebben. A családi szál erősítését fontosabbnak érezte, mint Emese iskolai életének megismerését, mert a regény későbbi jeleneteiben is fontos szerepet játszik Emese és István kapcsolata. Ezenkívül olyan új utalások is kerültek a történetbe, melyek majd csak a következő két kötetben kerülnek igazán terítékre.

Habár az Ólomerdő rajongóinak egyik legnépszerűbb karaktere Rabonbán, a második kötetben, az Üveghegyben, ő szinte egyáltalán nem szerepel. Ráadásul az írónő nem akarta az időközben oly népszerűvé vált Young Adult regények sablonjait sem használni, ezért tartott tőle, hogy az olvasók nem lesznek majd annyira elégedettek az Üvegheggyel, mint amennyire az Ólomerdővel voltak. Szerencsére nem így történt, hiszen tetszett nekik a folytatás annak ellenére is, hogy nem azt kapták, amit vártak. Rabonbán rajongóinak pedig jó hír, hogy a harmadik kötetben újra találkozhatnak vele, mert a negyedik történetnek ő áll majd a középpontjában.


A bejegyzés megírásához az alábbi interjúk és blogbejegyzések szolgáltak forrásként: SFmag, Könyves Blog, Dreamworld, A művészet nyelve, Kleinheincz Csilla írói honlapja, ekultura.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése