2021. január 1., péntek

The ​Mother of All Christmases

Kellemes és megható történet három várandós nőről és újdonsült barátságukról.

A történetből: Palma azért vállalja a béranyaságot, hogy egy gazdag párnak segítsen, valamint, hogy a cserébe kapott pénzből új életet kezdhessen. Palmának sosem volt könnyű élete, mindig küzdenie kellett hátrányos helyzete miatt, de a gyerekből származó bevétel segítségével végre egy normális környékre költözhetne, és kikerülhetne a helyi drogdíler köréből. A gyerek pedig olyan családhoz kerülne, ahol sosem kell szűkölködnie. Annie úgy gondolja, az ő hajója már elúszott, túl idős hozzá, hogy gyereke szülessen. Hiába reménykedtek évekig a férjével, sem a gyermekáldásban, sem az örökbefogadásban nem voltak szerencsések. Eve pedig úgy gondolja, van még ideje, nem kell elkapkodni az anyaságot, mikor annyi teendő van a karácsonyi témájú vidámparkkal, amit férjével vezet. Kétségtelenül túlvállalták magukat a téli szezon előtti felújításokkal, de most már nincs mit tenni, mindennek időre el kell készülnie.

Értékelésem: Nagyon jó volt ezt a regényt olvasni, bár aki már régebb óta követi a blogomat, tudja, hogy nagy Milly Johnson rajongó vagyok. Nem csalódtam ebben a regényében sem, sőt, örömmel láttam viszont sok-sok szereplőt az író korábbi regényeiből. Nem is emlékeztem már mindre, olyan sokan vannak! :) A történet három szálon fut három női főszereplővel, bár őszintén szólva én sokszor kevertem a fejemben Annie és Eve vonalát. Mindkettőnek külföldi férje van J kezdőbetűs névvel (bár meg kell mondjam, hogy a Joe Pandoro rendkívül nevetségesen hangzik), mindkét pár a saját vállalkozását vezeti, és nagy örömmel várják babájuk születését. Velük szemben Palma története ennek épp az ellenkezője: se állása, se pasija, csak tragikus háttere és apa nélküli áldott állapota van. Mindhárom nő történetét szívesen olvastam, de a pálmát kétségtelenül Palma vitte. Oké, ez béna szóvicc volt. :) Mindenesetre kétségtelen, hogy igazi dráma egyedül nála bontakozott ki, a többiek jóformán a jóban lubickoltak, és legfeljebb a múltjuk egy-egy nehezebb időszakán merengtek. Volt még egy érdekes szereplő, az öreg wales-i ezermester, aki a vidámpark fő műszaki embere. Jószívű, de teljesen begyöpösödött fickó, aki azt hiszi, mindennek úgy kell lennie, ahogy ő mondja. Aztán amikor ráborul a bili, belső felfedezőútra indul, hogy megismerje a saját múltját. Ez a kis történetszál habár nagyrészt kiszámítható volt, azért mégis érdekes színt vitt a történetbe.

Milly Johnson regényei mindig tele vannak élettel, és a barátságok jelentősége mindig központi szerepet kap. Így volt ez most is, és ezúttal, ahogy a legelső regényében is (Yorkshire puding Klub), a központi téma a várandóság volt. A karácsony kisebb szerepet kap, mint azt a cím és a borítókép alapján gondoltam volna, de érdekes volt belelátni egy karácsonyi cracker készítő cég mindennapjaiba. Nagyon örülök, hogy ennyi idő után ismét elolvastam egy Milly Johnson könyvet, mert ismét nagyon kellemesen szórakoztam.

Értékelésem: 4 / 5

Hasonló könyvek:
Yorkshire puding Klub
A Winter Flame
Sorsok szőttese


Kövess Bloglovin-on

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése