Két éves a Mini-könyvklub

Május elején töltötte be a Mini-könyvklub két éves évfordulóját. Ezt az örömteli alkalmat méltó módon meg is ünnepeltük az első Mini-könyvklub találkozóval és egy egymást kérdezős interjúval.

Ezzel a táblával vártam a találkozóponton a klubtagokat.
Végül csak ácsorogtam vele, mint egy hülye (bár később
AniTiger is csatlakozott), mert mindenki más inkább
egyből a bárba jött el. :)

Két év telt el a Mini-könyvklub kezdete óta, és ez azt jelenti, hogy már 24 könyvet olvastunk el közösen hónapról hónapra. Úgy éreztem, hogy ezt az alkalmat méltó módon illik megünnepelni, ezért megszerveztem az első Mini-könyvklub találkozót, amire minden kedves korábbi klubtagot meghívtam, aki legalább egy fordulót sikeresen teljesített. Összesen 30 ilyen klubtag akadt, és ez a szép szám szerintem már önmagában is okot adott volna az ünneplésre.

Az első találkozót az idei Könyvfesztivál idejére ütemeztük, egyrészt, mert ez az évfordulónkhoz is közel esett, másrészt, mert a Könyvfesztivál amúgy is a környékre csalogatja a könyvmolyokat, még akár a vidéken élőket is. Így esett, hogy április 22-én délután összegyűltünk a Millenáris közelében egy hamburgerező bárban. Végül csak kis létszámban, öten képviseltük a könyvklubot, de a hangulatból ez mit sem vett el. Azt hiszem, mindannyiunk nevében írhatom, hogy nagyon jól éreztük magunkat egymás társaságában, igazán felszabadult, vidám volt a hangulat. Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki eljött. Aki pedig végül nem tudott eljönni, az se bánkódjon, mert már szervezés alatt áll a második találkozónk. :)

Azokkal pedig, akik már legalább egy éve folyamatosan, aktívan teljesítik a könyvklubot, egy közös interjút is készítettünk, méghozzá úgy, hogy mind a hatan feltettünk egy-egy kérdést, amiket mindannyian meg is válaszoltunk. Az interjú mellé egy aprósággal is készültem. Ahogy tavaly is járt plecsni, úgy idén is készítettem egyet az interjú résztvevőinek. Köszönöm, hogy ilyen lelkesen és kitartóan alkotjátok a Mini-könyvklub magját! Remélem, még sok jó könyvet lesz alkalmunk közösen elolvasni és megvitatni.

Következzen tehát a teljes interjú. Az egyes klubtagok válaszait a saját blogjukon is megtalálod. Ennek eléréséhez csak kattints a kérdések előtt a nevekre!


Wmagda:
Mit szerettek legjobban a Mini-könyvklubban?

k_annamaria: Már az elején egy nehéz kérdés :) Én leginkább azt, hogy milyen sokféleképpen vélekedünk ugyanarról a könyvről. Szeretem az értékeléseket olvasni.

Dexter79: Mindig jó érzés várni a következő témát, izgulni a választandó könyvek miatt. Jó olvasni mások véleményét is. Jó ehhez a közösséghez tartozni.

Wmagda: Azt, hogy sok olyan könyvet olvasok el miatta, amelyik különben soha eszembe sem jutott volna, hogy el kéne olvasnom, és a többségük még tetszik is!

AniTiger: Őszintén? Mindent... A társaság bár változó, de mindig vannak jó arcok. A könyvek hol jobbak, hol rosszabbak, de a közös olvasásélményt semmiért se adnám. Jaj, rájöttem, mi a kedvencem! Amikor kibeszéljük a közösen olvasott sztorikat! ^^

Orsi: Igazából azt, amiért csatlakoztam. Szeretem benne, hogy egy olyan könyves közösség, ahol meg tudjuk egymással osztani a véleményünket. Egy időben olvasunk, úgyhogy mindenkinek friss az élmény. (Még azt is szeretem, hogyha másoknak teljesen más a véleménye, mint nekem, elolvassák az én értékelésemet is.)

Vegazus: Azt hiszem, legjobban azt szeretem, amikor kiolvastunk egy könyvet, és utána külditek a válaszokat a hozzá kapcsolódó kérdésekre. Nagyon szeretem a válaszokat olvasni, és mindig csodálkozom azon, mennyire másképp látjuk ugyanazokat a kérdéseket. Sokszor előfordult (talán Az emlékek őrét tudnám most kapásból példaként felhozni), amikor teljesen különböző dolgokat emeltünk ki a regény fő kérdéseként és mondanivalójaként.


AniTiger:

Mi a legmeghatározóbb pozitív / negatív élményed a mini-könyvklub kapcsán? (Akár egy kedves / gonosz komment az értkelésednél, akár egy régóta tervezett könyv megszavazása, bármi lehet.)

k_annamaria: Nekem az egész klub pozítív élmény. Sok olyan könyvet olvatam, amit a klub nélkül soha nem vettem volna a kezembe. Negatív nem igazán van. Talán csak annyi, hogy a szavazás során nagyon felkapott témák kerülnek ki és szerintem gyakran ismétlődnek. Szerintem ez lehetne egy kicsit változatosabb.

Dexter79: A legpozitívabb élmény nekem az 1. Minikönyvklub találkozó volt. A legrosszabb talán az, amikor nem volt időm elolvasni az egyik fantasy-t, ez az egyetlen könyv, amit kihagytam, de még mindig zavar.(na persze ez nem a Könyvklub hibája, csak én ehhez kapcsolom). Vagy amikor legutóbb megint a fantasy jött ki győztesen, annak nem örültem :)

Wmagda: Amikor a Napnak fénye írónője, J. Goldenlane megkérdezte, hogy kirakhatja-e a facebook oldalára a könyvéről írt – inkább negatív, mint pozitív – kritikámat, akkor kicsit leizzadtam, hogy vajon hányan fognak beszólni nekem a rajongói közül, meg az is elkezdett kicsit aggasztani, hogy nem volt-e bántó a kritikám az írónő számára.  De szerencsére ő is abszolút jól vette a dolgot, meg a rajongói is, úgyhogy ez végül egy pozitív élmény lett számomra.

AniTiger: A legmeghatározóbb pozitív élményem a mostani Könyvfesztivál volt. Nagyon jó volt élőben is találkozni a régebbi tagtársakkal - és persze Vegazussal tölteni pár napot. :)

Orsi: Olyan könyveket olvastam, amit egyébként nem tettem volna meg (talán soha észre sem veszem ezeket a könyveket a könyvesbolt polcain), és a legtöbb még tetszett is.

Vegazus: A legmeghatározóbb számomra a személyes kapcsolatok kialakulása. Gondolok itt arra, hogy AniTigerrel mennyire egymásra találtunk a könyvklub kapcsán, és rendszeresen e-mailekkel bombázzuk egymást, vagy hogy mennyire természetes már, hogy mi könyvklubosok egymás blogbejegyzéseihez hozzáfűzűnk egy-egy gondolatot. Ide sorolnám még azt is, hogy mennyire jó volt végre személyesen is találkozni és megismerkedni néhány régi könyvklubtaggal. Szuper társaság! Ja és még egy: talán meglepő, de én majd kiugrottam a bőrömből, mikor végre érkezett egy érdembeli kritika a könyvklub kapcsán az egyik klubtagtól (ami mellé hamar többen is odaálltak, ami szintén nagyon dicséretes). Örülnék, ha máskor is jeleznétek, ha valamin szeretnétek változtatni! :)


k_annamaria:
Melyik könyvet olvasnátok újra?

k_annamaria: Agatha Christie: Gyilkosság Mezopotámiában szerintem én Ac soha nem fogom megunni.

Dexter79: Marsit olvasnám újra.

Wmagda: Ha nem is a közeljövőben, de valamikor szívesen újraolvasnám a „Szívritmuszavar”, és a „Kösz, hogy…” című könyveket. Nem a lebilincselő történetük miatt, hanem mert mindkettőben az elbeszélésmódjuk egyedisége tetszett a leginkább, és kíváncsi vagyok, hogy ez meddig tartana ki nálam, csak az első olvasásig, vagy még másodjára is tudnának tetszeni. Amit még esetleg újraolvasnék (de a terjedelme miatt valószínűbb, hogy erre soha nem fog sor kerülni) az Jo Nesbo „A fiú” című műve. Mert amikor befejeztem a könyvet, rájöttem, hogy egy csomó kis utalás volt elrejtve benne, amikre én olvasás közben fel se figyeltem, utólag is csak halványan rémlettek, és biztos vagyok benne, hogy voltak benne olyan utalások is, amiken teljesen átsiklottam. Hogy egy ilyen marhaság miatt miért olvasnám újra? Egyrészt, mert nem szeretem, ha nem veszek észre jelentőséggel bíró dolgokat egy könyvben, másrészt mert lehet, hogy ez egy sokkal jobban megírt könyv, mint amennyi nekem átjött belőle első olvasásra.

AniTiger: A Napnak fényét vagy A marsit. :)) Mindkettőt nagyon szerettem és megszerettem az íróik stílusát is általuk!

Orsi: Talán A marsit. Nagyon tetszett és szerintem a film is jól sikerült, ami újra és újra arra csábít, hogy olvassam el a könyvet még egyszer.

Vegazus: Én nem vagyok egy újraolvasós típus, mert azt vallom, hogy olyan sok jó könyv van a világon, hogy inkább azokból szeretnék minél többet megismerni, ahelyett, hogy néhányat olvasnék újra és újra. Néha azért persze teszek kivételt. :) Ha újraolvasnék egy Mini-könyvklubos könyvet, az J. Goldenlane Napnak fénye című regénye lenne, mert másodjára is egész biztosan jól szórakoznék a humorán és a pörgős akciójeleneteken.


Dexter79:
Amikor megkapjátok a beköszönőt a választott, megszavazott 3 könyvvel, akkor mi az első gondolatotok és mennyire szokott egyezni a saját elképzelésetekkel? (Ez Vegazus esetében, amikor kiderül a végeredményt)

k_annamaria: Én mindig mást várok :) de a végére azért mindig nyugtázom, hogy ez is jó kör volt. Általában egy könyv azért sikerülni szokott.

Dexter79: Nekem mindig van legalább egy olyan könyv, amivel nem vagyok kibékülve, mert tartok tőle, szerencsére eddig kevésszer lett igazam az első megérzés miatt. Igazából talán 2-3 olyan könyv van, amire időpocsékolásnak tekintem az olvasási időt.

Wmagda: Ha olyan könyveket szavazunk meg, amire én is szavaztam, vagy nem szavaztam, de érdekesnek találtam azért őket, annak örülök. És igazándiból eddig csak ilyen esetek voltak, úgyhogy ennyi is lenne a válaszom. :) (De ha a jövőben előfordul olyan, hogy számomra tök érdektelen könyvet szavazunk meg, szerintem attól sem fogok dührohamot kapni, legfeljebb nem olvasom el vagy végig, ha nagyon nem fér össze velem a könyv.)

AniTiger: Néha szokott, néha nem, de mindig izgatott vagyok, amikor kiderülnek a kiválasztott művek! ^^ Az első gondolatom általában az, hogy: ÚRISTEN, de várom, hogy nekikezdjek az elsőnek "mostazonnal"! (Persze sosem kezdem el egyből...)

Orsi: Nagyon sokszor nem emlékszem, hogy melyik könyvre szavaztam, általában a borító alapján ítélek, vagy arra voksolok, amit még nem olvastam. Az első gondolatom ilyenkor, hogy júhú! kezdhetek végre valami jót olvasni. :D

Vegazus: Először is köszönöm az én esetemre vonatkozó kérdésmódosítást! :) Első gondolatról nem tudok nyilatkozni, mert már a folyamatosan beérkező szavazatok alatt szoktam figyelni az állást, és figyelemmel kísérem, mely regények a népszerűek, és próbálom megítélni, melyik három regény lesz a befutó. Emiatt én nem olyan hirtelen szembesülök az eredménnyel, mint a többiek. Mivel mind a 10 szavazható könyvet én választom ki, ezért mindegyiknek szurkolok, hiszen mindet érdemesnek tartom arra, hogy közösen elolvassuk, és emiatt kicsit csalódott is vagyok, ha egy-két regény alig kap csupán néhány szavazatot. De persze nekem is szokott lenni preferenciám, hogy mely könyvnek örülnék jobban, és melyiknek kevésbé. Általában azok szoktak győztesként kijönni, amelyeknek kevésbé örülök. :) De sokszor előfordult már, hogy pont ezek voltak számomra a legérdekesebb, vagy éppen a legmeghatározóbb olvasmányok, úgyhogy nem panaszkodom.


Orsi:

Szoktatok-e kommentet hagyni mások értékelésénél és, ha igen, akkor milyen jellegűeket? Szoktatok-e reagálni arra, ha mások hozzászólást írnak a bejegyzéseitekhez? 

k_annamaria: Sajnos ritkán hagyok és kapok kommenteket. Jó lenne kicsit több visszajelzés szerintem. Ezen a jövőben igyekszem változtatni.

Dexter79: Én még sose hagytam kommentet, de elolvasom a többit. Nálam már hagytak, de csak a saját nevemmel tudnék válaszolni, nem mint Dexter, ezért nem írtam.

Wmagda: Vegazussal szoktunk olykor eldumcsizni egyik-másik könyv kapcsán, hol az ő blogján, hol az enyémen, hol e-mailben. Általában a könyvvel kapcsolatos véleményeltéréseinket szoktuk kibeszélni, de azért még sose vesztünk össze. :) Igen, szoktam válaszolni a hozzászólásokra.

AniTiger: Szoktam reagálni a bejegyzéseim kommentjeire, ha van kedvem vagy mondanivalóm. :D Mások bejegyzéseihez is hozzá szoktam szólni, de ebben az esetben is csak akkor, ha van mit mondanom a témával kapcsolatban. :D Vagy ha nagyon tetszett a bejegyzés szövegezése. :D

Orsi: Néha szoktam, de általában csak elolvasom a bejegyzéseket és megjegyzek pár dolgot. Rajta vagyok, hogy fejlesszem a kommunikációs képességeimet.
Ennek ellenére szoktam válaszolni, úgyhogy jöhetnek a kommentek :D

Vegazus: Én mindig hagyok hozzászólást, ha valamiért megmozgat a könyvértékelés, és van hozzá fűződő gondolatom. (Oké, kivéve akkor, ha facebook profillal tudnék csak hozzászólni, vagy sehogy.) Szerintem fontos, hogy ne csak mindenki elmondja a maga gondolatait, hanem beszélgessünk is egymással a könyvekről, ezért szeretnék is buzdítani erre minden klubtársat. Ugyanebből az okból válaszolni is szoktam a hozzám érkező megjegyzésekre.


Vegazus:
Gondolj arra a könyvre, amit a Mini-könyvklub nélkül nem vettél volna a kezedbe, és most mégis úgy érzed, hogy kár lett volna kihagyni! Melyik ez a könyv, és miért volt jó megismerkedni vele?

k_annamaria: Sok ilyen könyv van, amit egyébként nem olvastam volna.Viszont Lois Lowry: Az emlékek őre című könye kellemes csalódás volt. Nagyon szerettem ezt a világot.

Dexter79: Több ilyen könyv van, de talán a Napnak fényét emelném ki, az írónő stílusa, humora fogott meg. Tövisek hercege nagyon tetszett itt is a stílus, a poénok, de az igazi kedvencem A marsi, bár azt a klub nélkül is elolvastam volna egyszer.

Wmagda: Sok ilyen volt, de azt hiszem, leginkább a „Szívritmuszavar”-nak örülök, hogy olvashattam, annyira egyedi volt a hangvétele, az elbeszélésmódja.

AniTiger: Dmitry Glukhovsky: Metró 2033 - Akárhogy is ekézem néha, mégis ez volt az egyik legmegrázóbb élményem, amit kár lett volna kihagynom. A másik meg A Tövisek Hercege. A klub nélkül sosem álltam volna neki, nincsen túl nagy véleményem Jorgról, de azért érdemes volt elolvasnom. :D

Orsi: Igencsak hosszú azon könyvek listája, amiket a Mini-könyvklub nélkül nem vettem volna a kezembe. A kedvencem mégis J. Goldenlane Napnak fénye című könyve volt, a 4. fordulóból. Nem csak egy történetet ismertem meg, hanem egy csodálatos írónőt, akinek több könyve is magas színvonalú.

Vegazus: Ez a regény egyértelműen a Metró 2033. Nálam alap, hogy önszántamból horrort nem veszek a kezembe (bár mostanában már talán egyre bátrabb vagyok ilyen téren), olvasás előtt nagyon féltem is a könyvtől. Szerencsére nem volt annyira ijesztő és brutális, mint számítottam, és habár nagyon lassú és vontatott volt, mégis rengeteg kérdést vetett fel bennem. AniTigerrel még hónapokkal később is erről a könyvről beszélgettünk, hogy melyikünk mit hogyan értelmezett, és mivel tudjuk megmagyarázni a rejtélyes dolgokat. Nagyon sokrétű regény, számomra felejthetetlen élményt nyújtott a hibáival együtt is.