A történetből: Cara és Aelyx elsőként költöznek a kolóniába, ahova nemsokára a többi ember és L'eihr is megérkezik, hogy közösen éljenek tovább. Azonban a beilleszkedés senkinek nem megy könnyen, ezért sok panasszal fordulnak Carához. Az igazi baj azonban akkor kezdődik, amikor felbukkannak az Aribolok, és ultimátumot adnak: vagy visszaküldenek azonnal minden embert a Földre és megszakítják egymással a kapcsolatot, vagy kiírtják mindkét bolygó lakosságát. Hogy nyomatékot adjanak követelésüknek, egyetlen űrhajó kivételével a többit el is pusztítják.
Értékelésem: Két problémám volt ezzel a regénnyel. Az egyik az, hogy rengeteg dologra visszautaltak az előző kötetből, pedig azt már másfél éve olvastam, így nem sokra emlékeztem a végkifejletből. Néhány dolgot egy-egy mondatban felelevenített az író ennek a kötetnek az elején, de ahhoz képest nagyon keveset, hogy mennyi mindenre kellett volna emlékeznem ahhoz, hogy maradéktalanul megértsem a sztori fővonalát. Végül amikor elértem a regény 20%-ához és még mindig nem tudtam hova tenni sok dolgot, akkor megelégeltem, és végül elolvastam egy rövid összefoglalót az előző rész tartalmáról, valamint az utolsó 10%-át is újraolvastam az Invaded-nek. Így már kontextusba tudtam helyezni a dolgokat, és tudtam folytatni a harmadik kötet olvasását. Tehát a tanácsom azoknak, akik még nem olvasták a harmadik kötetet: mielőtt belevágnak, olvassák el újra az előző részt, mert a cselekmény erősen épít az előzményekre! (Persze anélkül is el lehet ezt olvasni, de engem nagyon zavart, hogy nem értettem az utalásokat.)
A másik problémám szintén a regény elejéhez kapcsolódik: túl sok volt a romantikus jelenet! Az elején más se történt, csak romantikázott a két főszereplő, és ez számomra kissé unalmas volt. Az előző két résznek szerintem pont az volt a fő erőssége, hogy a romantika minimális volt a cselekmény, az izgalom és a sci-fi mellett, inkább csak kitöltötte a közöttük lévő űrt és ezzel némi pluszt adott a történethez. Most viszont telibe kapjuk a romantikát, ami önmagában szerintem nem elég. SPOILER: Ennek ellenére nagyon sokáig bíztam az írónőben, hogy nem céltalan ez a sok romantika, hanem igenis fontos szerepe lesz a későbbiekben. Csak akkor lettem volna hajlandó megbocsátani ezt a kezdést, ha később kiderült volna, hogy Cara várandós, és ez egy új csavarrá vált volna a történetben, ami valahogy nehezíti, vagy éppenhogy megkönnyíti a harcukat az Aribolok ellen. Sajnos nem így történt, ezért nem tudok szó nélkül elmenni az indokolatlanul sok romantika mellett.
Miután ezeken a nehézségeken átvergődtem, és tovább olvastam a regényt, újra belecsöppentem a korábbi két kötet hangulatába. Az Aribolok fenyegetése után ugyanis kétségkívül beindul a cselekmény, és végre elkezdődnek az izgalmas részek. Van miért aggódni, van kinek szurkolni, és töprenghetünk azon, hogy Cara és Aelyx jól teszi-e, ha szembeszegül az utasításokkal. A regény a vége felé különösen izgalmas, SPOILER bár azt már kicsit giccsesnek tartom, hogy a legvégén még Davidet is visszahozták az élők közé.
Valószínűleg, ha közvetlenül egymás után olvastam volna a trilógia három kötetét, sokkal jobban élveztem volna az egészet. Ezt javaslom mindenkinek!
A másik problémám szintén a regény elejéhez kapcsolódik: túl sok volt a romantikus jelenet! Az elején más se történt, csak romantikázott a két főszereplő, és ez számomra kissé unalmas volt. Az előző két résznek szerintem pont az volt a fő erőssége, hogy a romantika minimális volt a cselekmény, az izgalom és a sci-fi mellett, inkább csak kitöltötte a közöttük lévő űrt és ezzel némi pluszt adott a történethez. Most viszont telibe kapjuk a romantikát, ami önmagában szerintem nem elég. SPOILER: Ennek ellenére nagyon sokáig bíztam az írónőben, hogy nem céltalan ez a sok romantika, hanem igenis fontos szerepe lesz a későbbiekben. Csak akkor lettem volna hajlandó megbocsátani ezt a kezdést, ha később kiderült volna, hogy Cara várandós, és ez egy új csavarrá vált volna a történetben, ami valahogy nehezíti, vagy éppenhogy megkönnyíti a harcukat az Aribolok ellen. Sajnos nem így történt, ezért nem tudok szó nélkül elmenni az indokolatlanul sok romantika mellett.
Miután ezeken a nehézségeken átvergődtem, és tovább olvastam a regényt, újra belecsöppentem a korábbi két kötet hangulatába. Az Aribolok fenyegetése után ugyanis kétségkívül beindul a cselekmény, és végre elkezdődnek az izgalmas részek. Van miért aggódni, van kinek szurkolni, és töprenghetünk azon, hogy Cara és Aelyx jól teszi-e, ha szembeszegül az utasításokkal. A regény a vége felé különösen izgalmas, SPOILER bár azt már kicsit giccsesnek tartom, hogy a legvégén még Davidet is visszahozták az élők közé.
Valószínűleg, ha közvetlenül egymás után olvastam volna a trilógia három kötetét, sokkal jobban élveztem volna az egészet. Ezt javaslom mindenkinek!
Értékelésem: 3,5 / 5
A könyvsorozat részei:
Alienated 1: Alienated - Elidegenítve
Alienated 1,5: Until Midnight
Alienated 2: Invaded
Alienated 3: United
További könyvek az írótól: Starflight duológia
Hasonló könyvek:
|
|
|
Hű, ez most kicsit mellbevágott... Jobbra számítottam spoielerestül-mindenestül.
VálaszTörlésMármint nem bánom a spoilereket, el is olvastam, hogy szerinted mi a giccses. :D Na, majd meglátom... elolvasom, mielőbb, hogy ne feledjem el, hol tartottam. :D
Hú, nem gondoltam volna, hogy elolvasod a spoilert is! :)
VálaszTörlésSzerintem ha hamar olvasod, jobb élmény lesz, mint nekem volt! Meg hát most már tudod, mire számíthatsz az elején, lehet hogy így nem fog annyira zavarni a túl sok romantika sem. Viszont ha magyarul szeretnéd olvasni, akkor gondolom még tök sokat kell várni a fordításra, nem?
Berendeltem Maximnál, december 2-án jelenik meg. :D De szerintem azért addig még észben tudom tartani a dolgokat, mert az első és a második között eltelt egy év zavaró volt, de vissza tudtam rázódni. (Csak mire leesett, hogy miért nézegetnek egymás szemébe. XD)
TörlésAz jó, december eleje nincs már olyan messze. :)
Törlés