A történetből: Valahol a radioaktív Afrikában, az Unió határain túl, egymás után több repülőgép is lezuhan. Az egyiket eltérítik, a másikat lelövik, egyszóval sok a portyázó a környéken. Az illegális bandák mind valamiféle kincsre vadásznak, de sokszor maguk sem tudják, mire. Mitzuki az egyik lezuhant gépbe beszorulva várja, hogy valaki jön-e érte. Direktlinkjén keresztül sikerül találnia egy férfit, akivel megegyezik, hogy kölcsönösen jól járnak, ha az kiszabadítja őt. Ám a férfi útja meglehetősen kacskaringós, ugyanis egyik portyázó bandából a másikba sodródik, és mindenhol meg akarják ölni.
Értékelésem: A Napnak fénye után (aminek ez a regény a folytatása) nem ezt vártam. Ez egy free for all kaszabolós játék, vagyis történet, amiben mindenki mindenkinek az ellensége, és halomra gyilkolják egymást. Igaz, az előző kötetben is volt sok akció, de úgy emlékszem, hogy abban sokminden mást is találtam. Morális kérdéseket, futurisztikus helyszíneket, félig robot embereket. Mondjuk ez utóbbiból itt is szerepeltek, de mégis, csupán az akción volt a hangsúly.
Nem volt egyébként rossz, a humor most is remek volt, de bevallom, én sokszor nem tudtam követni, hogy ki kicsoda, melyik csapat kit ölt már meg, és kinek mit hazudott a férfi főszereplő. Persze ez nem jelentett gondot, a történet tökéletesen követhető így is, hogy nem emlékszünk mindenkire.
Említettem már a humort, és emellett a másik erőssége a regénynek a két főszereplő interakciója. A nő egy száműzött, bukott szamuráj, aki a régi tradíciók szerint gondolkodik, míg a férfi egy megrögzött hazudozó, egy szélhámos, aki a hazugságaiból él. A páros valahogy mégis egymásra talál, és ki tudja, meddig, és igaz, hogy csak érdekből, de mégis segítik egymást. A férfinak nagyon jó szövegei voltak, tetszettek a rögtönzött, kitalált mesék, amikkel etette az éppen útjába eső balekokat. Mitzukinak sem kellett azonban a szomszédba mennie pár fanyar megjegyzésért, így igencsak szórakoztató beszélgetéseket hoztak össze.
A főszereplők mellett a főbb mellékszereplők is mind tetszettek, valahogy mindenki a helyén volt a saját egyéniségével, saját világlátásával és céljaival. Összességében szórakoztató volt számomra a regény, még akkor is, ha nem egészen azt kaptam, amire eredetileg számítottam.
Nem volt egyébként rossz, a humor most is remek volt, de bevallom, én sokszor nem tudtam követni, hogy ki kicsoda, melyik csapat kit ölt már meg, és kinek mit hazudott a férfi főszereplő. Persze ez nem jelentett gondot, a történet tökéletesen követhető így is, hogy nem emlékszünk mindenkire.
Említettem már a humort, és emellett a másik erőssége a regénynek a két főszereplő interakciója. A nő egy száműzött, bukott szamuráj, aki a régi tradíciók szerint gondolkodik, míg a férfi egy megrögzött hazudozó, egy szélhámos, aki a hazugságaiból él. A páros valahogy mégis egymásra talál, és ki tudja, meddig, és igaz, hogy csak érdekből, de mégis segítik egymást. A férfinak nagyon jó szövegei voltak, tetszettek a rögtönzött, kitalált mesék, amikkel etette az éppen útjába eső balekokat. Mitzukinak sem kellett azonban a szomszédba mennie pár fanyar megjegyzésért, így igencsak szórakoztató beszélgetéseket hoztak össze.
A főszereplők mellett a főbb mellékszereplők is mind tetszettek, valahogy mindenki a helyén volt a saját egyéniségével, saját világlátásával és céljaival. Összességében szórakoztató volt számomra a regény, még akkor is, ha nem egészen azt kaptam, amire eredetileg számítottam.
Értékelésem: 4 / 5
További könyvek az írótól: A szélhámos és a varázsló, Éjfél, Napnak fénye
Napnak fénye-ciklus 2: Holdnak árnyéka
Napnak fénye-ciklus 3: Csillagok szikrái
Napnak fénye-ciklus 4: Térdig sárban
Hasonló könyvek:
|
|
Végül sajnos megint túlzsúfolt volt ez a hónap a könyv elolvasásához, de szerintem nem baj, mert valamiért így is feszült voltam, és tuti zavart volna, ha belezavarodom a nevekbe is... :D (Csodálkozom, hogy egy "free for all gyilkolászós játékra" 4 csillagot adtál, biztos az írónő stílusánal a varázsa. :))
VálaszTörlésHahaha, igen, azt hiszem, igazad van. A humor, a jópofa beszólások és frappáns párbeszédek vitték főleg a könyvet. A sztori kevésbé. :)
TörlésHát lehet hogy inkább kicsit lelazított volna téged (is) a könyv olvasása! ;)