2019. szeptember 1., vasárnap

Eat, Pray, Love

https://moly.hu/konyvek/elizabeth-gilbert-eat-pray-loveNagyon jó stílusban megírt, életrajzi történet sok utazással és a lelki egyensúly keresésével.

A történetből: Egy szörnyű válás, egy zsákutcába futott romantikus kapcsolat és egy súlyos depresszió után Elizabeth Gilbert elhatározza, hogy lelki egyensúlyának visszanyerésére szenteli egy teljes évét. Mivel olaszul szeretne tanulni, ezért elhatározza, hogy Olaszországban tölt négy hónapot. Ezt követően Indiába megy meditációt tanulni, majd végül egy öreg indonéz gyógyító meghívására Balin folytatja spirituális tanulmányait. Ebben az életrajzi könyvben Elizabethtel együtt járhatjuk be göröngyös lelki útját.

Értékelésem: Nagyon tetszett ez a könyv, ezer köszönet érte Tominak, akit nem ismerek személyesen, de volt olyan kedves, hogy megajándékozott vele. Egyszerűen telitalálat volt ez most nekem, nagyon tetszett minden része. Az írónő közvetlen stílusban ír, ezért könnyű azonosulni vele és hamar bevonódik az olvasó, már ha fogékony ezekre a témákra.

Elég borongósan kezdődik, ugyanis a házassága végéről és a válásáról ír, ami korántsem megy könnyedén és Elizabeth súlyos depresszióba süllyed. Mégis olyan jól adagolja, és olyan jó stílusban írja ezeket a visszaemlékezéseket, hogy élvezet olvasni, még ha közben el is facsarodik az ember szíve, vagy éppen felháborodik a férje viselkedése miatt. Öröm mindezek után olvasni, hogy Olaszországban lassan talpra áll és egyre több vidám percet tudhat magának. Én is szeretem az olasz nyelvet, úgyhogy emiatt ez a rész különösen kedves volt számomra, és rendkívül érdekes dolgokat tudtam meg az olasz nyelvről, amiket bizony tanfolyamokon nem mondanak el az embernek. Liz egyre több barátra lel és egyre több helyre látogat el, így újabb és újabb dolgokat tudhatunk meg az olasz kultúráról, emberekről.

India hasonlóan érdekes volt számomra, pedig ez volt a legrövidebb rész a három közül, és nem is nagyon utazgatott Indián belül sehova. Végig ezen az imahelyen volt, ami tulajdonképpen egy templom és spirituális oktatóhely egyben. Hajnalban napkeltéig több órás közös ima kántálása a többiekkel, utána egy óra meditáció, majd reggeli, ezt követik a nappali feladatok, ami lehet takarítás, vízhordás, főzés, kinek mi jut. Aztán az esti meditáció és ima. Ilyet tulajdonképpen először egy filmben láttam még középiskolás koromban (sajnos nem tudom, mi volt a címe), és már ott is nagy hatással volt rám. Most nagyon örültem, hogy részletesebben, és élethűbben is olvashattam elsőkézből egy ilyen élményről és helyről. Az itt megismert barátai különösen a szívemhez nőttek, főleg Richard Texasból a felvágott nyelvével, és a jószívű költő-vízvezetékszerelő, aki kreatív megoldással segítette.

Kép forrása: YouTube

Az indonéz emberek nagyon kedvesnek, mégis nagyon szokatlannak tűnnek Elizabeth leírásából. A gyógyító öreget elejétől a végéig nagyon mulatságosnak találtam, valahogy ő igazi megfejthetetlen rejtély az állandó jókedélyével és bölcsességével. Érdekes volt, hogy mennyire másfajta meditációra tanította Lizt, ahogy az is, mennyire mélyen hisznek a szellemekben, istenekben, démonokban, de mindeközben mégis nagyon gyakorlatiasak, mintha a vallásukat igazítanák az életükhöz, és nem fordítva. Sajnáltam, hogy aztán új ismeretségek és új elfoglaltságok miatt végül egyre kevesebbet járt az öreghez, de megértem, hogy ez is az útja része volt, hiszen azzal a céllal érkezett Balira, hogy az Indiában elsajátított spiritualitást egyensúlyba hozza a való, gyakorlati életével. Talán ezt végül, ha kilengésekkel is, de sikerült elérnie. Kicsit talán hiányoltam erről egy rövid fejezetnyi összegzést, hogy ő maga hogyan ítélte meg, sikeres volt-e a kitűzött céljainak elérésében, és olyan egyensúlyra talált-e, amit aztán tényleg a mindennapokban is alkalmazni tud.

Még meggondolom, megnézzem-e a filmet. Tudom, hogy sokak kedvence, de nem érzem ezt igazi film alapanyagnak. Tartok tőle, hogy nagyon elvitték más irányba és csak a romantikára koncentrálnak majd benne. Majd meglátjuk, de nem szeretném elrontani ezt a jó olvasásélményt.

Kövess Bloglovin-on

3 megjegyzés:

  1. A film engem abszolút nem fogott meg, de a könyvnek lehet, hogy mégis nekifutok majd valamikor. Szerintem a filmet csak akkor nézd meg, ha előre megfogadod, hogy nem bosszantod fel magad azon, ha rossz. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát ez nem valami jó ajánlás a filmhez :D Köszi a véleményt, ezek segítenek eldönteni, megnézzem-e. Aztán persze azt is lehet hogy elkezdem nézni, de ha nem tetszik, félbehagyom. Na majd meglátjuk. :)

      Törlés