Bájos, kedves, humoros, rendkívül szórakoztató, de mégis fontos témát bemutató történet. Értékelésem a könyvről és a filmről.
A történetből: Hathadrab a címben szereplő indiai fakír, aki egy szegény, kis faluból származik. A falu lakóit becsapva összegyűjt annyi pénzt, hogy repülőjegyet vegyen magának Párizsba. Párizsban az első útja egy IKEA áruházba vezet, ahol ezúttal egy szép francia nőt csap be, aki meghívja ebédre. Mivel nincs hol töltenie az éjszakát, estére bemászik egy ágy alá, majd végül egy szekrénybe. Csakhogy mikor végre ki tud szabadulni a szekrényből, már Angliában van egy teherautón, néhány afrikai menekülttel. Így sodródik Hathadrab a menekültek világába, akiket egyik országból a másikba toloncolnak, és életük kockáztatásával próbálnak eljutni a "boldog országok" egyikébe.
Értékelésem: Talán bő egy hónapja lehetett, hogy láttam az ugyanezzel a címmel bemutatott filmet a moziban. Ott vettem észre, hogy kiírták, hogy regény alapján készült. Mivel a film nagyon tetszett, és általában a regények (még) jobbak, mint a belőlük készült filmek, elhatároztam, hogy elolvasom a könyvet is. Ezúttal azonban azt tapasztaltam, hogy a regény és a film is nagyjából ugyanazt a színvonalat hozta. Ráadásul a film nagyon hűen követi a regény cselekményét. Vannak persze kisebb eltérések, de alapvetően a legtöbb fontos eseményt meghagyták. Úgyhogy aki nem tud dönteni a film és a regény között, annak azt mondom, inkább a filmet válassza, mert azt rövidebb ideig tart megnézni, mint a könyvet elolvasni, ráadásul a könyv néha kicsit fárasztó volt (erről mindjárt részletesebben).
Hathadrab utazása rendkívül érdekes, sok európai országban megfordul, de a legtöbb helyen nem bánnak vele jól, és sokszor kényszerül menekülésre. A menekültek közé sodródva megtapasztalja, hogy sokan nála is sokkal rosszabb körülmények között élnek, ráadásul rengeteg a becsületes ember (nem úgy mint ő), aki a családja érdekében, életét kockáztatva indul neki a rendkívül veszélyes útnak, hogy eljusson az egyik nyugat-európai országba dolgozni. Ám ezekben az országokban nem látják őket szívesen, és amint lehet, kitoloncolják őket, és úgy küldözgetik egyik országból a másikba, mintha csak bábuk lennének egy játéktáblán. A történet ezáltal nemcsak egy kalandos, nagy utazásról szól, hanem fontos mondanivalóval is szolgál, és az olvasó talán empatikusabban gondol majd a menekültekre (ha eddig nem így tette), akiknek sokszor az az egyetlen bűnük, hogy rossz helyre születtek.
A történet a feldolgozott téma ellenére végig humoros, ugyanúgy a filmen, mint a könyvben. Ráadásul a karakterek, habár mind furcsák, de egyúttal szerethetőek, így a történet nemcsak nagyon szórakoztató, hanem kedves, bájos is (főleg a filmen bájos). Egyetlen problémám a könyv elbeszélési stílusával akadt, ugyanis sok benne az ismétlés. Kétségem nincs felőle, hogy ez a humor kedvéért volt így, sokszor ugyanis ugyanaz a pár mondat (vagy akár egy hosszabb szakasz) azért kerül ismétlésre, hogy másik szemszögből is lássuk, ami sokszor valóban szórakoztató, de egyben rendkívül fárasztó is. Valahogy a fárasztó humort sosem kedveltem igazán. De nem vészes azért, és alapvetően az egész elbeszélési stílus Jonas Jonassonéra emlékeztetett (aki a híres A százéves ember aki kimászott az ablakon... című regényt írta). Mindkét íróra jellemző az egyszerű fogalmazásmód, a helyzetkomikum, és a párbeszédek váratlan alakítása, amik közben a karakterek gondolatait is megismerjük, így válik igazán humorossá a történet.
Plusz pont számomra a filmben Nelly (a könyvben Sophie) története, amit a filmben kibővítették, így kapunk egy féltékeny, olasz, maffiózó jellegű (ex)férjet is, és egy kedves kis szerelmi történetet. Még egy apró érv amellett, hogy inkább a filmet nézd meg! :)
Hathadrab utazása rendkívül érdekes, sok európai országban megfordul, de a legtöbb helyen nem bánnak vele jól, és sokszor kényszerül menekülésre. A menekültek közé sodródva megtapasztalja, hogy sokan nála is sokkal rosszabb körülmények között élnek, ráadásul rengeteg a becsületes ember (nem úgy mint ő), aki a családja érdekében, életét kockáztatva indul neki a rendkívül veszélyes útnak, hogy eljusson az egyik nyugat-európai országba dolgozni. Ám ezekben az országokban nem látják őket szívesen, és amint lehet, kitoloncolják őket, és úgy küldözgetik egyik országból a másikba, mintha csak bábuk lennének egy játéktáblán. A történet ezáltal nemcsak egy kalandos, nagy utazásról szól, hanem fontos mondanivalóval is szolgál, és az olvasó talán empatikusabban gondol majd a menekültekre (ha eddig nem így tette), akiknek sokszor az az egyetlen bűnük, hogy rossz helyre születtek.
 |
| Jelenet az azonos című filmből (2018): Nelly (a könyvben Sophie) Hathadrab történetét megismerve, ölében a teleírt inggel. Kép forrása: Belvárosi mozi |
Plusz pont számomra a filmben Nelly (a könyvben Sophie) története, amit a filmben kibővítették, így kapunk egy féltékeny, olasz, maffiózó jellegű (ex)férjet is, és egy kedves kis szerelmi történetet. Még egy apró érv amellett, hogy inkább a filmet nézd meg! :)
Értékelésem: 3,5 / 5
Hasonló könyvek:
|
|
|
Rendben, a filmet fogom. :) Meggyőztél.
VálaszTörlésSzuper! :) Szerintem érdemes megnézni, nekem nagyon tetszett.
Törlés