 |
| Fred és Fredé a tévésozatban |
Őszinte leszek, kedves könyvklub társaim, én bizony megnéztem a havi könyvünkből készült sorozat első évadát... a könyv elolvasása előtt! Szánom-bánom bűneimet, általában jó kiscserkész vagyok és a könyvet veszem előre, de ez most így alakult. Viszont a sorozat részben más, mint a könyv, akadnak köztük eltérések és ezekről a különbségekről (és egyéb finomságokról) fog szólni ez a vendégbejegyzés!
FIGYELEM!
A BEJEGYZÉS SPOILEREKET TARTALMAZ
mind a könyvre, mind a sorozatra!
SOROZAT vs. KÖNYV
Elöljáróban érdemes tudni, hogy a filmsorozat történetét áthelyezték napjainkba, ugyanis elég sok minden változott - mind karakterszinten, mind technológiailag -, mióta Atwood 1984-ben leült egy írógéphez megírni a történetet. Több nem-fehér és meleg karakter szerepel a sorozatban, a főszereplőnk női tiltakozásokon / meneteken vett részt, majd mindenkinek van okostelefonja és gps-es nyomkövetőt kapnak a szolgálólányok.
 |
| Glené a tévésorozat egyik plakátján |
June... a könyvbéli főszereplőnek nem derül ki a neve, mindig csak Fredé néven hivatkoznak rá. Egyébként a nevük arra utal, hogy melyik férfihoz tartoznak, kinek a szolgálólányai! Fredé Fredet szolgálja, az eredeti műben Offred, vagyis Of Fred a neve. Van egy teória arra, hogy a könyvben is June lehetett Fredé becsületes neve, mert amikor megérkezik a Vörös Központba felsorol néhány "levetett" női nevet - "Alma. Janine. Dolores. Moira. June." - és egyik másik karakterről sem derül ki, hogy hozzátartozna a June név.
A könyvbéli főszereplő jóval passzívabb. Amikor a nőket kirúgták, nem tüntetett az utcán és a későbbiekben sem lázadt vagy kémkedett. A túlélés fontosabb volt számára, mint az ellenszegülés. A sorozatbéli June / Fredé egy nagyon makacs karakter, de a tüzességéről nem csupán (szabad szájú / káromkodó) belső monológjai árulkodnak, hanem alkalomadtán tettei is. Persze igyekszik fenntartani az engedelmesség látszatát, de néha nem sikerül neki. A sorozatbéli June-t sokkal jobban megismerjük a számtalan visszatekintésnek hála (pl.: a babalopási kísérlet), plusz a sorozatban hall a férjéről, Luke-ról és a kislányáról, Hannahról, míg a könyvben az ő történetük egész máshogy alakult.
A sorozatbéli Gileád sokszínűbb
A könyvben a vezetők megkülönböztetik és elszeparálják a különböző fajtájú embereket (ahogy a nácik tették). A nem fehérek valahogy eltűnnek a színről - utalnak arra, hogy megölik vagy elküldik őket rabszolgának. A sorozatban June legjobb barátja, a férje és a kislánya sem fehérek. Sőt, June legjobb barátnője, Moira még meleg is! A sorozatban több az LMBTQ karakter, mint a regényben, viszont jobban is büntetik az úgynevezett "nemi árulókat"! Az egyik ilyen durva szál Glené-é, aki Fredé első szintén szolgálólány barátja.
Serena Joy és Fred parancsnok
Serena Joy (és amúgy a férje is) fiatalabb a sorozatban, a könyvben már idős a gyermekszüléshez, míg a könyvben csak nincs szerencséjük a megtermékenyüléssel. Ezáltal jóval élesebb az ellentét a két közel azonos korú nő között. Frednek, vagyis a parancsnoknak a vezetékneve a könyvben nem derül ki - míg a sorozatban igen -, csupán a könyv végi történeti anyagokban vezetik végig, hogy miért az a legesélyesebb, hogy Waterfordról volt szó.
 |
| Jenine / Warrené a tévésorozatban |
Az ő története is eléggé megváltozott a könyvhöz képest, ugyanis még a sorozat elején megcsonkítják büntetésből (kiszedik az egyik szemét). A történet vége felé közli, hogy a tulajdonosa, Warren megígérte neki, hogy megszökteti őt a gyermekükkel együtt. Egyébként ő egy elég megrázó, megdöbbentő történetű, bekattant karakter mind a könyvben, mind a sorozatban, de mégis azt mondanám, hogy a sorozatban jóval keményebben bántak vele.
Margaret Atwood
Az egyik legérdekesebb dolog az írónő kapcsán szerintem az, hogy felbukkan A szolgálólány meséje tévésorozatban egy cameo erejéig! Az első évad első részében (Fredé / Offred című epizód) a Vörös Központban egy nénit játszik, aki segíti kimosni a szolgálólányok agyát. Nyakon is csapja June-t nevelői célzattal! :)
2017. október 18-án megjelenik magyarul az írónő Alias Grace című regénye, amit szintén megfilmesítettek. Egy kanadai cég 6 részes minisorozatot készített a könyvből, aminek a kanadai premierje idén szeptember végén várható.
 |
| Margaret Atwood cameoja a tévésorozatban |
A szolgálólány meséje jó néhány írót megihletett, például Amy Ewing-ot, az Ékkő-trilógia szerzőjét, aki totál lekoppintotta az alapsztorit és YA-trilógiát csinált belőle. Három olyan igazán komoly disztópiáról tudok, amiben nagyon odafigyelnek a társadalom tagjaira és a kirívó viselkedést büntetik: 1984, Szép új világ és Vakvilág. Ha kedvet kaptál a hasonló témájú felnőtt regényekhez, akkor őket kóstold meg!
Nem születnek gyermekek Az ember gyermeke című könyvben, ha ez a vonal érdekel, de ugyancsak érdekes körülményei vannak a gyermekek megszületésének Az emlékek őre tetralógiában és az Örökké a tiéd című regényben!
Az angolul is olvasóknak ajánlom a figyelmébe a következő könyveket:
The Glass Arrow
Who Fears Death
Parable of the Sower
The Power (Várható magyarul.)
Köszönöm a figyelmet!
Anitiger ~ Sándor Anita
Érdekes, milyen hasonló könyveket emeltél ki. Én Az ember gyermekét csak filmen láttam, de nekem is beugrott olvasás közben, illetve a másik, ami sokszor eszembe jutott a történet kapcsán, az a Védett férfiak Merlétől.
VálaszTörlés