Ötletes történet két nőről és veszteségeik feldolgozásáról.
A történetből: Phoebe vintage boltot nyit Londonban, és a megnyitó előtt interjút ad egy rendkívül rosszul öltözött, felkészületlen újságírónak. Nem számít sok sikerre, de végül egyre több szerencsés véletlent és vásárlót is köszönhet neki. A bolt nemcsak üzlet számára, hanem figyelemelterelés is, hogy ne gondoljon Emmára, se Guy-ra. Így hát akkor sem habozik sokáig, amikor egy jóképű, gazdag férfi randizni hívja.
Értékelésem: Már hónapok óta nem volt időm regényt olvasni, és most mikor végre újra adódott lehetőségem, ezt a könyvet választottam, ami már kilenc éve várakozik rám - türelmesen - a könyvespolcon. Akkor vettük ugyanis AniTigerrel a Könyvhéten, az írónő egy másik regényével együtt. A két könyv együtt volt olcsóbb, feleztük az árat és a két könyvet is, de rögtön cseréltünk, hogy mindkettőt mindketten el tudjuk olvasni. Nem is vártunk sokáig, hogy elolvassuk, ami nálunk volt. (Az én bejegyzésem a festős történetről itt: A legjobb kép róla, AniTiger blogposztja pedig a ruhás regényről itt érhető el.) Bár tetszett a festős sztori, kicsit szomorkásnak éreztem a hangulatát. Valahogy éreztem, hogy ez a másik vidámabb lesz. Azonban hiába olvastuk el az egyik könyvet gyorsan, a másikra csak nem szántuk rá magunkat... Én most végre megtörtem ezt a várakozást, és nagyon örülök, hogy így tettem, mert nagyon tetszett ez a regény.
Nem vagyok különösebben oda a ruhákért, általában csak nagyon minimálisan érdekel, hogy mit viselek. Habár a történetben sok ruhaleírás akadt, azért szerencsére soha nem oldalakon keresztül, hogy untam volna. Inkább csak apropóul szolgált, hogy bizonyos embereket és bizonyos történeteket bemutasson, vagy felvezessen. Így jutunk el egy kedves idős nőhöz is, Mrs. Bellhez, aki talán a kedvenc szereplőm volt. Nagyon ügyesen állította az író párhuzamba az idős nő történetét Phoebe-ével. Volt néhány kifejezetten jó ötlet ebben a regényben, de néha mégis kicsit fárasztott, hogy mindig napról napra követtük a sztorit. Phoebe Dannel való kapcsolata se volt egészen jól ábrázolva szerintem, bár nagyon mókás volt a fészernézésre szóló meghívó.
Összességében jól esett olvasni ezt a történetet, kellemes kikapcsolódás volt. Nekem jobban bejött a másik regénynél, bár gondolom nem igazságos ennyi év távlatából összehasonlítani vele, mert nyilván nem emlékezhetek rá túl jól. Azért az megmaradt, hogy abban a történetben is voltak jó ötletek... Lehet, keresni fogom még az írónő más regényeit is.
Értékelésem: 4 / 5
Hasonló könyvek:
|
|
|
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése