2019. december 28., szombat

Az orgyilkos tanítványa

https://moly.hu/konyvek/robin-hobb-az-orgyilkos-tanitvanyaMisztikum és intrikák szövik át a Hat Hercegség sorsát és Fitz életét.

A történetből: Fitz különleges képességű fiú, aki mindezzel nincs is tisztában. Ő csak annyit tud, hogy vagy Fiúnak, vagy fattyúnak, vagy Fitz-nek hívják, de igazi neve nincs. Miután apja a trón várományosa, ő is a kastélyba kerül, de sokáig nem nagyon törődik vele senki. Egyedül az istállómester, az apja embere bánik vele rendesen, aki megtanítja, hogyan bánjon a különféle állatokkal. Fitznek különleges képessége van hozzájuk kapcsolódni, így mindig tudja, melyiknek mi a baja. Később azonban, amikor már idősebb, a király ajánlatot tesz neki: megtaníttatja rendesen lovagolni, harcolni, és kémként orgyilkosnak is lenni, cserébe a hűségéért, hogy őt szolgálja. Így kezdi pályafutását az orgyilkos tanítványaként.

Értékelésem: Angolul kezdtem el a könyvet olvasni, és nagyon nem csúszott. Túl körülményesek voltak a mondatok, tele hosszabb leírásokkal, amik nem kötötték le a figyelmem. Lassan haladtam vele és nem nagyon élveztem. A túl cirádás mondatok sose voltak a kedvenceim, különösen ha úgy érzem, nem is szólnak semmiről. A sztori érdekes lett volna, de nekem a stílus valahogy megölte. Végül, mielőtt feladtam volna, gondoltam egyet és átváltottam a magyar verzióra, hátha az jobban csúszik. És láss csodát: sokkal gördülékenyebbnek éreztem a történetmesélést. Részben talán benne van, hogy gyorsabban olvasom kicsit a mondatokat, így az unalmasabb leírások felett könnyen átfutok, de biztos vagyok benne, hogy a fordító munkáját is dicséri, hogy a fogalmazás sokkal gördülékenyebb.

Innentől már nem volt megállás, a történet beszippantott. Igencsak kalandos Fitz élete, és bár továbbra is voltak rendszeresen beszúrva leíró jellegű részek, még éppen olyan mennyiségben, ami élvezhető volt a cselekmény mellett. Sok apró misztikum van a regényben, néha annyira jelentéktelen, hogy időnként meg is feledkeztem róla, hogy ez fantasy. Máskor viszont előtérbe kerül valamiféle mágia, pl. a Mesterség, vagy Fitz képessége, hogy az állatokkal összekapcsolódjon. Külön pikantériát ad az egésznek a rejtélyes Elődök kiléte, akik kb. csak kétszer kerülnek említésre az egész regényben, mégis nagyon felkeltették az érdeklődésemet. Azt kell mondjam, hogy a világ, amit elém tárt az író, nagyon érdekesnek tűnt, még azzal együtt is, vagy talán éppen azért, mert csak hiányos ismereteket kaptunk róla.

Szegény Fitz élete nem könnyű a várban, és még nehezebb, amikor végre elutazhat máshová. A kastélyban a legtöbben semmibe veszik, és ez még a jobbik eset. Sokan sértegetik és lenézik, ráadásul az istállómester eltiltja a képessége használatától, így rendkívül magányos. A titkos éjjeli órái, és apró próbatételei felélénkítik, ilyenkor észrevétlenül kell különféle csínyeket tennie, alaposan megfigyelnie másokat, és megtanulnia, hogy melyik mérgező növénynek mi a hatása. Ám előbb-utóbb el kell jönnie annak az időnek, amikor megszerzett ismereteit más kárára kell használnia...

A történet szépen le van zárva, de mivel sok dolgot nem ismerünk meg a világból, én szívesen olvasnék többet. Tervezem, hogy folytatom a sorozatot.

Értékelésem: 4 / 5

Hasonló könyvek:
Locke Lamora hazugságai
Tövisek hercege
A medve és a csalogány
Maresi
Kövess Bloglovin-on

1 megjegyzés:

  1. Szuper, hogy ennyire bejött a történet! :) Nem baj, nem bánkódom, hogy nem ezt választottam végül.

    (Érdekesség: Épp a napokban olvastam Molyon, hogy valaki Ropi könyveket vitt a Németországban élő rokongyerkőcöknek, akik tök odáog voltak, mert a német fordító totál élvezhetetlenné fordította az ifjúsági sorozatot! Szóval lehet, hogy van a magyarban valami extra...)

    VálaszTörlés