Van egy rész A marsi c. könyvben, amikor a főszereplő, Mark a szélességi és hosszúsági koordinátáit becsli meg a Marson és ez alapján próbál meg tájékozódni a bolygó felszínén. Röviden elmagyarázza, hogy a Deneb nevű csillag magasságának meghatározásával állapítja meg az aktuális szélességi körét, a hosszúságot pedig a Phobos hold lenyugvási idejének mérésével. Az alábbiakban a szélességi kör megállapításának módját fejtem ki, mert úgy érzem, ez a rész egy kis magyarázatra szorul, és Mark nem igazán ment bele a részletekbe.
A Hattyú csillagkép. Legfényesebb csillaga a Deneb (balra).Kép forrása: Bob Moler's Ephemeris Blog (Stellarium) |
Miért a Deneb? Mark elmagyarázza nekünk, hogy míg a Föld forgástengelye a Polaris nevű csillagra mutat (más néven Sarkcsillag), addig a Marson ugyanilyen szerepet a Deneb tölt be. Habár ez nem teljesen igaz, mert jó pár fokkal odébb van, most az egyszerűség kedvéért fogadjuk ezt el. Valamihez kell igazodnia szegény Marknak, és a Deneb nagyon fényes csillag, könnyű megtalálni az égen.
Miért lesz jó, ha megmérjük a Deneb magasságát? Ennek elmagyarázásához készítettem egy egyszerű rajzot (lásd lent). A rajzon a Mars tetején láthatjuk a pálcikaember Markot egy véletlenszerű helyen állva a bolygón. Marsi szélessége legyen fí fok (kék színnel berajzolva). A Mars forgástengelye – mint korábban már elfogadtuk – mutasson a Hattyú csillagkép legfényesebb csillagára, a Denebre. A nagy kék ív az éggömb, amin látszólag a csillagok foglalnak helyet a fejünk fölött (de nem valóságos gömb). Az ábra természetesen közel sem méretarányos, csupán szemléltető jellegű!
A Mars, rajta Markkal, aki a fí szélességi körön áll. A Mars forgástengelye a Denebre mutat. |
A következő ábrán látható zöld vízszintes vonal jelöli a horizontot*. Ez a Mars forgástengelyével bezár egy szöget, és erről a szögről belátható, hogy megegyezik a fí szöggel, vagyis Mark szélességi körével. A két szög azért lesz egyező, mert a horizont és a kék vonal ÉS az egyenlítő és a forgástengely is merőlegesek egymásra. Egy középiskolában tanult matematikai tétel szerint ezek az úgynevezett merőleges szárú szögek megegyeznek. A kék színnel jelölt szöget és szárait 90 fokkal balra elforgatva pontosan illeszkednének a zöld színnel jelölt szöghöz és annak száraihoz. Tehát a Deneb horizont feletti magassága (fokban mérjük az éggömbön) megegyezik Mark szélességi körével. Ha a Deneb magasságát megméri, az közvetlenül megadja, hogy milyen szélességi fokon áll.
*Mark tényleges horizontja nem ez a zöld, hanem az ábrán látható lila vízszintes vonal. Mivel azonban a Föld néhány ezer km-es sugara semmi ahhoz a hatalmas távolsághoz képest, amilyen messze a Deneb van, ezért ez a különbség nyugodt szívvel elhanyagolható, és mondhatjuk azt, hogy a két horizont szinte megegyezik. (Az ábrán persze nem ez látszik, de mint mondtam, az ábra nem méretarányos.)
Ebből következik, hogy ha egy bolygó egyenlítőjéről az északi sarkcsillagát nézed, az pont a horizonton lesz, ha pedig onnan dél felé mész, akkor eltűnik a látóhatár alatt. Mivel a Schiaparelli kráter kb. a 2-3 fokos déli szélességi körön fekszik, ezért a sarkcsillagként elfogadott Deneb már nem látszódhat, így méricskélni sincs semmi értelme. Én tehát egyszerűen addig mentem volna dél felé, amíg el nem tűnik a csillag a horizont alatt, mert utána már úgyis más módszert kell találni (pl. déli sarkcsillagot keresni). Csak úgy mondom.
Csodás rajzomon Mark összetákolt szextánsát látjuk. Mark egy csövönkeresztül nézi a Denebet. A lelógó súly madzagja kijelöli, hogy acsillag mekkora szöget zár be a függőleges iránnyal. |
Mark,
mint írja is, csupán egy csövet keresett magának, ezen keresztül nézi
a Denebet (lásd a jobboldali ábrát), és ehhez rögzített egy zsinórt súllyal
és egy fokbeosztású táblát, amit maga rajzolt. A zsinóron lógó súlynak
az a szerepe, hogy a gravitáció lehúzza, így a madzag kijelöli a
függőleges irányt. A fokbeosztáson egyszerűen le kell olvasni a
szögértéket, tehát a jobboldali ábra esetén kb. 42 fok. A függőleges iránnyal tehát
42 fokot zár be a Deneb. A csillag magasságát ebből úgy kapjuk, hogy
egyszerűen 90 fokból levonjuk a 42 fokot (mert nem a függőleges, hanem a
vízszintes iránytól számítva akarjuk megtudni a szögtávolságot). Ilyen egyszerű a dolog.
És mi van a hosszúsággal? A hosszúsági fok meghatározásáról a fő tudnivalókat már leírta Mark. Röviden csak annyit tennék hozzá, hogy a Phobos nyugvási idejének azért van jelentősége, mert az egyébként rendszeres időközönként lenyugvó égitest látszólag korábban fog lenyugodni (és felkelni is), ha Mark kelet felé halad. Ugyanúgy, ahogy a Földön is Japánban korábban kel fel és nyugszik le a nap, mint Amerikában. Ez egyszerűen a Föld tengely körüli forgásának a következménye. Ha teljesen körbejárjuk a Földet, akkor 360 fokot teszünk meg, időben pedig 24 óra eltérést tapasztalunk. (Emlékeztek még a 80 nap alatt a Föld körülre, ugye?) Ez azt jelenti, hogy 360fok / 24óra = 15 fok óránként. Vagyis ha 1 óra eltérést tapasztalunk a Nap nyugvási idejében, akkor 15 fokkal haladtunk keleti vagy nyugati irányba. A Marson hasonlóan működik a dolog. Ha Mark megméri, hogy mennyivel korábban tűnt el a látóhatáron a Phobos hold, ki tudja számolni, hogy mennyivel van keletebbre, mint legutóbb. Csakhogy a Marson nem 24 órásak a napok, hanem kb. 24,7 (ez ugyebár egy sol), tehát itt 360fok / 24,7óra = 14,6 fok/órát kapunk, ezzel kell tehát számolnia.
Szorgalmi feladat: A szélességi fok meghatározását Ti is kipróbálhatjátok a fenti módszerrel. A Deneb helyett a Polarist keressétek meg, ami a Kisgöncöl szekér rúdjának első csillaga. Nem túl fényes, de megtaláljátok, ha a Nagygöncöl szekér hátsó két csillagának vonalát meghosszabítjátok, és távolságukat kb. ötször felméritek (mint az ábrán). Ha megtaláltátok a Polarist, egy házilag tákolt szextánssal Ti is megmérhetitek a magasságát.
Ha nem szeretnétek magatok vesződni a fokbeosztással, akkor kinyomtathatjátok egy keményebb papírlapra a HubPages oldalán található kvadráns mintát. (Kvadráns: a kör negyed része, tehát ezen nem 60, hanem 90 fokig van a beosztás.) A nyomtatható kvadráns laphoz ők egy szélesebb szívószálat rögzítettek, viszont ők nem a 0 fok felőli oldalhoz, hanem a 90 fokhoz (ezt egy szextánsnál nem lehet megtenni). Így ennél a mérésnél már nem kell 90 fokból levonni a kapott eredményt, mert ez eleve a horizont feletti magaságot adja meg!
Hány fokot mértetek?
Kép forrása: Polaris Website |
Ha nem szeretnétek magatok vesződni a fokbeosztással, akkor kinyomtathatjátok egy keményebb papírlapra a HubPages oldalán található kvadráns mintát. (Kvadráns: a kör negyed része, tehát ezen nem 60, hanem 90 fokig van a beosztás.) A nyomtatható kvadráns laphoz ők egy szélesebb szívószálat rögzítettek, viszont ők nem a 0 fok felőli oldalhoz, hanem a 90 fokhoz (ezt egy szextánsnál nem lehet megtenni). Így ennél a mérésnél már nem kell 90 fokból levonni a kapott eredményt, mert ez eleve a horizont feletti magaságot adja meg!
Hány fokot mértetek?
Azta mindenit! :) Ügyes vagy! :)
VálaszTörlészsófi
Köszi, de ez nem ügyesség kérdése. :) Értek a témához és szextáns is volt már a kezemben.
TörlésDe Te a könyvben se szeretted túlságosan a technikai részleteket, úgyhogy nem számítottam rá, hogy Te leszel az első kommentelő! ;)
Értékelem a tudományt érthető formában és megfelelő mennyiségben (és megfelelő távolságból) . :) ;)
TörlésEgyébként azért nem bántam meg, hogy elolvastam a könyvet, úgysem bírtam volna ki anélkül, hogy saját magam ne tapasztaljam meg mi ez a Marsi őrület (na meg Anyával is jókat vitatkoztunk rajta) . :) :)
És a filmet meg fogjátok nézni? :)
TörlésNaná! Még jóhogy! :)
Törlés:) Kíváncsi leszek rá én is, AniTigernél már láttam a filmelőzetest, az alapján mintha drámaibbra vették volna a hangulatát. Bár az előzetesek szinte mindig drámaiak.
TörlésJó lesz majd a sok filmes véleményt is olvasni! :)
Hűha, ez döbbenetes. Nagyon részletes, jó összegzés! O.o Belegondolva ezt fel se fogtam igazán a könyvben. :D
VálaszTörlésHát ezt nem csodálom, minthogy nem volt jól elmagyarázva. :)
TörlésNézzétek mit találtam! Nyomtatható kvadránst! :) Így egyszerűbb összehozni azt a magasság mérő műszert. A bejegyzést kiegészítettem egy új bekezdéssel (legalul), ott megtaláljátok a linket. Persze egy-két fokot tévedni fog, mert nem pont a nulla fok fölött van a lyuk, de ennyi belefér. Vagy ha kicsit közelebb szúrjátok át a madzagot a sarkához, akkor még pontosabb lesz. :)
VálaszTörlésKár, hogy a blogspoton nincs kedvenc gomb :) Nyomnék egy pár like-ot!! :) Bea
VálaszTörlésÖrülök, hogy tetszik! :) A Blogspotot nem ismerem, de a Bloglovinon van valami hasonló... (egy kis szivecske az ikonja, és ezzel el lehet menteni bejegyzéseket.) Mi az a Blogspot egyébként?
TörlésHát itt én arra gondtam, hogy a blogspot. hu rendszerében, amiben a blogjaink vannak:) Ha lenne like.., mint molyon meg facebookon, szóval csak erre gondoltam. :) Bea
VálaszTörlésJa értem, hülye vagyok. Én erre a blogrendszerre mindig "Blogger"-ként gondolok, de a webcímünk valóban blogspot. :)
Törlés*-* Én ebbe eddig bele se gondoltam! De jó!
VálaszTörlés((egyébként sajnos a kis göncölt mostanában sohasem sikerült megtalálnom, pedig kerestem :( ))
Valószínűleg akkor vagy túl kevés, vagy túl sok csillag látszik az égen (mind a kettő megnehezítheti). Ha nagyon nem megy, lehet úgy próbálkozni, hogy az okostelefonodra letöltesz egy olyan csillagtérkép alkalmazást, ami képes arra, hogy ahogy forgatod a telefont, mindig a mögötte látható csillagokat és csillagképeket mutatja. A Google Sky azt hiszem ilyen. És akkor addig forgatod magad körül a telefont, amíg meg nem találod a kijelzőn Polarist, és az alapján próbálod az égen beazanosítani. De ha túl sok a fény (pl. város közepén vagy), akkor valószínűleg nem fogod látni, mert tényleg nem túl fényes a Sarkcsillag. Majd írd meg, hogy sikerült-e!
Törlés