2017. május 19., péntek

Vámpírok múzsája

https://moly.hu/konyvek/gaura-agnes-vampirok-muzsajaVagány történet egy belevaló "vámpírcsapolóval".

A történetből: Borinak az a munkája, hogy vámpírok vérét gyűjti be, amit a Vámpírkutató Intézet laborjában kielemeznek, és ezáltal egyre több dolgot fedeznek fel a vámpírokkal kapcsolatban. Egy amerikai vámpírkonferencián Bori megismerkedik a világ talán legnagyobb vámpírkutatójával, a meglepően fiatal Eric Bowmannel, akitől nagyszerű állásajánlatot kap. Hazatérve Magyarországra egy cowboy kinézetű fickó szintén állást kínál neki, amely szupertitkos és túlságosan veszélyes, ám rendkívüli jelentőségű. Borinak választania kell a két lehetőség közül.

Értékelésem: Hihetetlen, mennyire beszippantott ez a regény. Pedig a mágikus lényekről és vámpírokról szóló történeteket nem érzem közel magamhoz. De a szöveg stílusa és a cselekmény azonnal megvett magának, pedig így utólag belegondolva az elején nem is történik semmi érdekes (a későbbiekhez viszonyítva legalábbis), inkább csak a szereplőket és a vámpírhelyzetet ismerjük meg. Mégis, már ezt a leírást is nagyon szórakoztatónak találtam a konferenciával és a virtuális pasival. A legnagyobb erőssége a regénynek szerintem a belevaló karakterek, akik mind erős jellemek és rendszeresen ki is osztják egymást. Nagyon tetszett ez az állandó csipkelődő civakodás és a vicces beszólások, amin időnként hangosan fel is nyerítettem. Külön tetszett SPOILER: Bori hullámzó kapcsolata a cowboyjal, és hogy nem sablon elemekből építkezett a regény (pl. kezdetben utálják egymást de később legjobb barátok / szerelmespár lesznek és onnantól tökéletes összhang van köztük). Nagyon jól árnyalta az író a különböző karaktereket, valóban mind egyéniség volt, és egytől egyig el tudtam képzelni őket.

SPOILER: Habár Bori és a vér kapcsolatán (és elfogyasztásának következményein) rendesen meglepődtem, de mégis tetszett, hogy ezáltal lett valamilyen "hibája", szégyellnivalója, ami utána végigkísérte a regényt. Viszont a történet végén kettős érzelmeket váltott ki belőlem az a rengeteg misztikus belemagyarázás a múlt eseményeibe. Egyrészt tetszett, mert ötletes volt, és adott némi megalapozottságot annak, hogy miért is olyan fontos Ligeia, de másrészt kicsit sok is volt nekem. Kicsit erőltetettnek tűnt; talán ha feleennyi példával állt volna elő a múzsa, jobban meggyőzött volna (engem és Borit is). Egy szó mint száz: teljesen levett a lábamról Bori története, és egészen biztos, hogy nem állok meg az első kötet után. Úgy érzem, van itt még bőven felfedeznivaló.

Értékelésem: 5 / 5

A könyvsorozat részei:
 Borbíró Borbála 0: Démoni színjáték
 Borbíró Borbála 1: Vámpírok múzsája
 Borbíró Borbála 2: Átkozott balszerencse
 Borbíró Borbála 3: Lidércnyomás
 Borbíró Borbála 4: Lángmarta örökség
 Borbíró Borbála 5: Attila koporsója

Hasonló könyvek:
Napnak fénye
Jégtánc
Keserű ébredés

Kövess Bloglovin-on

6 megjegyzés:

  1. Hű, nekem is tetszik a könyv (bár még nem kóstolta meg nálam a vért XY :D), de le a kalappal előtte, hogy ennyire közel sikerült kerülni a szívedhez! ^^ Örülök, bár nem gondoltam volna. ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát igen, nem osztogatom két kézzel az 5 pontokat.... :) De minek olvasod el a spoileres részeket, amíg nem végeztél a könyvvel?!

      Törlés
    2. Áááh, nem vagyok szívbajos, ráadásul te sem az über nagy dolgokat szoktad spoilerezni, ahogy én se. :))

      Törlés
    3. Hát azért néha írok a regény végéről/végkifejletéről is. :)

      Törlés
  2. A sok "belemagyarázás" már nekem sem tetszett, én is erőltetettnek éreztem, viszont az irodalmi utalások fantasztikusak voltak.

    VálaszTörlés