A könyvről: Gretchen Rubin apró változtatásokkal szeretett volna javítani az életén és ezáltal boldogabbá válni saját maga és a környezetében élők számára. Kitalált magának egy egyéves tervet, melyben hónapról hónapra valamilyen fontos területre összpontosít (család, munka, hobbi, stb). Ez a könyv az ő saját boldogságtervének a története: megismerhetjük belőle a motivációit, a részletes tervét, a boldogságkutatások tudományos eredményeit és tanúi lehetünk küzdelmének, nehézségeinek és sikereinek egyaránt. Útmutatót ad ahhoz is, hogy az olvasó elkészíthesse saját boldogságtervét.
Véleményem: Érdemes volt elolvasnom ezt a könyvet, egyrészt mert meghozta a kedvemet ahhoz, hogy néhány apróságon én is megpróbáljak változtatni, például hogy kevesebbet bosszankodjak, és a jó dolgokra koncentráljak. Másrészt nagyon sok értékes gondolat volt benne, és nekem nagyon tetszett, hogy az írónő a saját tapasztalatai mellett röviden azt is bemutatta, hogy az egyes témákról hogyan vélekednek a filozófusok, és hogy milyen tudományos kutatások folytak a témában, valamint azokból milyen következtetéseket vonhatunk le.
Őszintén ír a küzdelmeiről és kudarcairól, amiből az olvasó szerintem erőt meríthet, hiszen ha csak a sikereit írta volna meg, nem lenne hiteles. Így viszont láthatjuk, hogy még ha nem is sikerül minden elhatározást egyszerre megvalósítani, akkor is érdemes belevágni és folyamatosan odafigyelni az elhatározásainkra, mert így is nagy eredményeket érhetünk el. Néhány kisebb dologra én is megpróbálok jobban odafigyelni, de valamikor a nem túl távoli jövőben szívesen belevágok majd én is egy hasonló kísérletbe. Nem egy egyévesbe, de talán egy néhány hónaposba.
A könyv hatására már most is elkezdtem újra színezni. A színezés nagyon ki tud kapcsolni egy kellemes zene mellett, csakhogy egy túlhajszolt időszak után nem tudtam visszaszokni erre a számomra kellemes tevékenységre. Pedig nyugtatólag hat rám és feltöltődöm tőle, így minden szempontból érdemes lenne folytatnom. Elhatároztam, hogy megpróbálok megint időt szakítani rá.
Emellett, a könyv hatására belefogtam egy Örömnapló vezetésébe is. A könyvben is találkozhatunk hasonló javaslatokkal, bár az Örömnapló elnevezést én adtam neki. Ennek az ötletét valójában egy cikkben olvastam még vagy egy évvel ezelőtt. A lényege annyi, hogy minden este leírok három dolgot, ami a legjobb volt a napomban. Lehet ez bármilyen apróság, csak az a fontos, hogy pozitív dolgokat kell leírni. A cikk állítása szerint, ha ezt tényleg minden nap megcsináljuk, akkor egy idő után már napközben is azt fogjuk keresni, hogy vajon mi lesz az a három dolog, amit este leírhatunk. Ezáltal megváltozik a szemléletünk, megpróbálunk a kellemesebb, örömtelibb dolgokra koncentrálni, és kevésbé leszünk kritikusak másokkal, vagy magunkkal szemben. A Boldogságterv is ad hasonló javaslatokat, különböző naplók vezetését, és a számunkra kellemes eseményekre való visszaemlékezést, így ennek hatására végül nekiálltam az Örömnaplóm vezetésének.
Nem tudom, milyen hosszú távú hatásai lesznek a könyv olvasásának, a színezésnek, vagy az Örömnaplóm írásának, de nem érzem elpazaroltnak a rájuk szánt időt. Fontos, hogy tegyünk saját boldogságunkért, hiszen az nagy mértékben múlik a saját hozzáállásunkon, és ha boldogabbak vagyunk, akkor a környezetünkben élőket is boldogabbá tehetjük türelmünkkel és odafigyelésünkkel.
Őszintén ír a küzdelmeiről és kudarcairól, amiből az olvasó szerintem erőt meríthet, hiszen ha csak a sikereit írta volna meg, nem lenne hiteles. Így viszont láthatjuk, hogy még ha nem is sikerül minden elhatározást egyszerre megvalósítani, akkor is érdemes belevágni és folyamatosan odafigyelni az elhatározásainkra, mert így is nagy eredményeket érhetünk el. Néhány kisebb dologra én is megpróbálok jobban odafigyelni, de valamikor a nem túl távoli jövőben szívesen belevágok majd én is egy hasonló kísérletbe. Nem egy egyévesbe, de talán egy néhány hónaposba.
Forrás: Seaside Style |
Emellett, a könyv hatására belefogtam egy Örömnapló vezetésébe is. A könyvben is találkozhatunk hasonló javaslatokkal, bár az Örömnapló elnevezést én adtam neki. Ennek az ötletét valójában egy cikkben olvastam még vagy egy évvel ezelőtt. A lényege annyi, hogy minden este leírok három dolgot, ami a legjobb volt a napomban. Lehet ez bármilyen apróság, csak az a fontos, hogy pozitív dolgokat kell leírni. A cikk állítása szerint, ha ezt tényleg minden nap megcsináljuk, akkor egy idő után már napközben is azt fogjuk keresni, hogy vajon mi lesz az a három dolog, amit este leírhatunk. Ezáltal megváltozik a szemléletünk, megpróbálunk a kellemesebb, örömtelibb dolgokra koncentrálni, és kevésbé leszünk kritikusak másokkal, vagy magunkkal szemben. A Boldogságterv is ad hasonló javaslatokat, különböző naplók vezetését, és a számunkra kellemes eseményekre való visszaemlékezést, így ennek hatására végül nekiálltam az Örömnaplóm vezetésének.
Nem tudom, milyen hosszú távú hatásai lesznek a könyv olvasásának, a színezésnek, vagy az Örömnaplóm írásának, de nem érzem elpazaroltnak a rájuk szánt időt. Fontos, hogy tegyünk saját boldogságunkért, hiszen az nagy mértékben múlik a saját hozzáállásunkon, és ha boldogabbak vagyunk, akkor a környezetünkben élőket is boldogabbá tehetjük türelmünkkel és odafigyelésünkkel.
Köszi a linket, csak idejutottam hsz-t is írni :-)
VálaszTörlésSzóval van összefoglaló egy-egy témához? wow, ez izgalmasnak hangzik, akkor csak igyekszem majd levadászni a könyvtárban, mert nagyon szeretem és hitelesnek tartom, ha van egy kis pszichológia, esetleg kulturtörténet.
Igen, a szakirodalomról mindig ír egy kis összefoglalót, nekem tetszettek ezek a részek. De azért több az a rész, amikor a saját tapasztalatait ecseteli.
Törlés