A történetből: Cormoran Strike magánnyomozó azt a megbízást kapja John Bristow-tól, hogy szerezzen bizonyítékot húga meggyilkolásáról. A híres szupermodell, Lula halálesetét ugyanis öngyilkosságnak könyvelte el a rendőrség. A felkérés kapóra jön Strike-nak, mert nemcsak magánéleti, hanem súlyos anyagi válságban is szenved. Az újonnan kiközvetített titkárnőt azonban nem engedheti meg magának, bár azt el kell ismerni, hogy rendkívül jól végzi a munkáját. Robin olyan talpraesettnek bizonyul, hogy a napi posta átválogatása és a kávéfőzés mellett időnként nyomozói feladatot is kap.
Értékelésem: Szövevényes, összetett a történet, ami főként a bűnügy kibogozásából áll, ám közben apránként megismerkedünk Strike életével is. Igazából a prológus elolvasása után semmi jóra nem számítottam a könyvtől, de szerencsére egyre jobban lekötött a történet. Azért ijesztett el a bevezető rész, mert rendkívül cifra, jóformán semmit nem mondó, helyenként akár 5-6 soros mondatokkal volt tele. Időnként a könyvben később is felbukkantak hasonlóan cirkalmas mondatok, de ott már érdekelt annyira a történet, hogy könnyen túllépjek rajta. Kicsit azért így is hosszúnak éreztem a történetet (546 oldal), lehetett volna sok helyen rövidíteni, de azért nem unatkoztam. Nehéz volt kibogozni a bűnügyet olvasóként, mert rengeteg ellentmondásos információt adtak Lula ismerősei és rokonai. Strike-nak azonban vág az esze, és előbb vagy utóbb rájön, ki miben hazudott neki. Kicsit olyan, mint Poirot, abból a szempontból, hogy a következtetéseit megtartja magának, és csak a végén, amikor már bizonyítéka is van, akkor fedi fel a bűnügy részleteit. A két magánnyomozó közötti hasonlóságok itt véget is érnek, mert személyükben és élethelyzetükben teljesen eltérő emberek.
A szereplők szimpatikusak voltak, Strike is és Robin is egyaránt, és ha nem is pendültek mindig egy húron, azért jól kiegészítették egymást a munkában. A nyomozással párhuzamosan pedig Strike magánéletéről is megtudunk ezt-azt. Azért nem érzem úgy, hogy már mindent tudok róla, szerintem a következő kötetben bőven lesz még lehetőségünk alaposabban megismerni. Merthogy folytatás is van, bár magyarul csak jövő február végén várható a megjelenése. Ezenkívül még érdekes lehet az is, hogy az író neve megtévesztő, ugyanis nem férfiról van szó, hanem a Harry Potter könyvek írónőjéről, J. K. Rowlingról, aki ezt az álnevet választotta a Cormoran Strike könyvsorozatához.
A szereplők szimpatikusak voltak, Strike is és Robin is egyaránt, és ha nem is pendültek mindig egy húron, azért jól kiegészítették egymást a munkában. A nyomozással párhuzamosan pedig Strike magánéletéről is megtudunk ezt-azt. Azért nem érzem úgy, hogy már mindent tudok róla, szerintem a következő kötetben bőven lesz még lehetőségünk alaposabban megismerni. Merthogy folytatás is van, bár magyarul csak jövő február végén várható a megjelenése. Ezenkívül még érdekes lehet az is, hogy az író neve megtévesztő, ugyanis nem férfiról van szó, hanem a Harry Potter könyvek írónőjéről, J. K. Rowlingról, aki ezt az álnevet választotta a Cormoran Strike könyvsorozatához.
Értékelésem: 4 / 5
A könyvsorozat részei:
Cormoran Strike 1: The Cuckoo's Calling - Kakukkszó
Cormoran Strike 2: The Silkworm - A selyemhernyó (várható megjelenés: 2015. február 28.)
Hasonló könyvek:
|
|
|
|
Én is féltem ettől a regénytől (persze azért, mert a HP miatt nagyon magasra tette a lécet Rowling), de nagyon kellemesen csalódtam a regényben. Szerintem a legnagyobb erőssége a karakterek, míg a cselekmény valóban lassú volt, de az írónő stílusának köszönhetően mégis olvasmányos. Már nagyon várom a második részt! :D
VálaszTörlésMár vár ez a könyv is a polcon, apukámnak vettem születésnapjára, és neki nagyon tetszett. Eléggé hasonló az ízlésünk, szóval remélem, nekem is fog. ^^
VálaszTörlés