Agatha Christie Nyílt kártyákkal című regénye, ami az ehavi Mini-könyvklubos olvasmányunk, nagyban épít a bridzs játékra, hiszen a gyilkosság egy vacsorapartin, egész pontosan a vacsorát követő bridzsjáték alatt következik be. Akik nem ismerik a bridzs alapvető szabályait, unalmasnak, néhol követhetetlennek tarthatják a regényt, vagy az abból készült filmet. Az ő segítségükre készült ez a blogbejegyzés.
Személyes felvezető
Én középiskolában tanultam bridzsezni, ahol heti egyszer nulladik órában jártunk be néhányan, hogy a fizika-matematika tanárunk instrukciói alapján tanuljunk meg játszani. Nagyon érdekes és szórakoztató játéknak tartom, mert a lapjárást, amit a szerencse irányít, ellensúlyozhatja a játékosok tapasztalata, ügyessége. Persze csak bizonyos mértékig, de ezáltal a veszteség minimalizálható, és több forduló alatt kiegyenlítődik a szerencse-faktor. Külön izgalmat visz a játékba a körök eleji licit, ahol tulajdonképpen valamilyen egyensúlyt kell találnunk a vakmerőségünk, az ügyességünk/tapasztalatunk és a kezünkben lévő kártyák "értéke" között, ráadásul egyezségre kell jutnunk partnerünkkel is.
 |
| Tablókép a Nyílt kártyákkal (2005) című filmből. |
Aki tud ultizni, annak sok minden ismerős lehet a bridzs szabályaiból is. Maga a játék menete, azaz hogy hogyan szerzünk ütéseket, könnyen megtanulható. A nehézség a további "extrákban" rejlik: hogyan licitáljunk, hogyan használjuk ki partnerünk kártyáit, hogyan csalogassunk elő bizonyos lapokat az ellenféltől, mikor érdemes szándékosan átadni az ütést az ellenfeleknek, hogy aztán később visszaszerezzük azt. Ezen felül ott vannak a különféle jelzésértékű licit technikák, amikbe én csak bevezetőt kaptam az óráink során, de az bizony átjött, hogy nagyon figyelni kell, hogy az ember ezeket is észrevegye, pláne, ha alkalmazni is akarja. Ha valaki a játék minden csínját-bínját ismeri, akkor rendkívül összetett lehet ez a játék, amit nagyon magas intellektuális szinten lehet játszani. Nem véletlen, hogy a sakkhoz hasonlóan a bridzset is hivatalosan (szellemi) sportként ismerik el.
Néhány válogatott szabály
Nem áll szándékomban a bridzs összes szabályát leírni (nem is tudnám), sőt, még az alapvető, teljes játékmenetet sem. Csak arra fókuszálok, ami valóban szükséges lehet Agatha Christie regényének megértéséhez.
Alapvető tudnivalók: a bridzsnek négy játékosa van, ők két párt alkotnak. Egyik pár játszik a másik ellen. A pár tagjai egymással szemben ülnek, és a legelfogadottabb nézet szerint a játék neve is innen ered, hiszen a két játékos között egyfajta összekötő hidat képzelhetünk el az asztal felett.
A játékosok között az osztó kiosztja az összes lapot, így mindenki 13 kártyát kap (egy pakli franciakártyával játszák, Jolly Joker nélkül). A játék a licittel kezdődik, aminek egyik fő célja azt eldönteni, hogy mi lesz az adu, vagyis az a szín, ami erősebb a többinél (tehát vagy treff, vagy káró, vagy kőr, vagy pikk, vagy szanzadu, ami azt jelenti, hogy nincs adu). Az a pár, amelyik megnyeri a licitet (azaz, amikor már senki nem mer az utolsóra rálicitálni) fog azért játszani, hogy a vállalását teljesítse. A másik párnak ilyenkor az a szerepe, hogy ebben megakadályozza. Licitkor minél nagyobb szám hangzik el (pl. "három kőr"), annál több ütést vállal az adott játékos. Aki pl. "egy treff"-et licitál, az azt mondja, hogy a 13 ütésből (amíg elfogynak a kártyák a játékosok kezeiből) hetet fog teljesíteni, treff aduval. Ha erre az ellenfél pl. "két kőr"-t licitál, akkor ők a kőr lapokban erősek, ezért kőr adut szeretnének, és azzal nyolc ütést vállalnak. Ebből következik, hogy minél magasabb a vállalás, annál izgalmasabb a játék, hiszen annál nehezebb feladatra vállalkoznak a játékosok. Ez egyben persze a tét emelését is jelenti, mert ilyenkor sok pont gyűjthető.
A legfontosabb tudnivaló a könyvhöz: ugyan négy játékos van, de minden parti/menet úgy zajlik, hogy az egyik játékos
ki kell terítse a pakliját. A kiterített paklit, sőt, magát a játékost is ilyenkor "asztal"-nak hívják, hiszen az asztalon van a kártyája, amit mindenki lát. Nem is ő
játszik ilyenkor belőle, hanem a partnere, tehát a szemközti játékos (a "kéz"). Az asztalnak nincs beleszólása az eseményekbe, csak nézheti a játékot, leteheti a partnere által kért lapokat, vagy akár fel is
állhat az asztaltól és el is mehet a kör végéig. Azt, hogy mikor ki az asztal, mindig a kör eleji licit dönti el. A lényeg tehát, hogy időnként a játékosok szabadon kószálhatnak,
amíg a többieket leköti a játék. Ez ugye alkalmat adhat akár egy gyors gyilkosságra is.
 |
| Poirot az asztal (jelenet a filmből). |
Nem áll szándékomban a bridzs összes szabályát leírni (nem is tudnám), sőt, még az alapvető, teljes játékmenetet sem. Csak arra fókuszálok, ami valóban szükséges lehet Agatha Christie regényének megértéséhez.
Alapvető tudnivalók: a bridzsnek négy játékosa van, ők két párt alkotnak. Egyik pár játszik a másik ellen. A pár tagjai egymással szemben ülnek, és a legelfogadottabb nézet szerint a játék neve is innen ered, hiszen a két játékos között egyfajta összekötő hidat képzelhetünk el az asztal felett.
A játékosok között az osztó kiosztja az összes lapot, így mindenki 13 kártyát kap (egy pakli franciakártyával játszák, Jolly Joker nélkül). A játék a licittel kezdődik, aminek egyik fő célja azt eldönteni, hogy mi lesz az adu, vagyis az a szín, ami erősebb a többinél (tehát vagy treff, vagy káró, vagy kőr, vagy pikk, vagy szanzadu, ami azt jelenti, hogy nincs adu). Az a pár, amelyik megnyeri a licitet (azaz, amikor már senki nem mer az utolsóra rálicitálni) fog azért játszani, hogy a vállalását teljesítse. A másik párnak ilyenkor az a szerepe, hogy ebben megakadályozza. Licitkor minél nagyobb szám hangzik el (pl. "három kőr"), annál több ütést vállal az adott játékos. Aki pl. "egy treff"-et licitál, az azt mondja, hogy a 13 ütésből (amíg elfogynak a kártyák a játékosok kezeiből) hetet fog teljesíteni, treff aduval. Ha erre az ellenfél pl. "két kőr"-t licitál, akkor ők a kőr lapokban erősek, ezért kőr adut szeretnének, és azzal nyolc ütést vállalnak. Ebből következik, hogy minél magasabb a vállalás, annál izgalmasabb a játék, hiszen annál nehezebb feladatra vállalkoznak a játékosok. Ez egyben persze a tét emelését is jelenti, mert ilyenkor sok pont gyűjthető.
 |
| A "kéz", azaz a fő játékos nemcsak a saját paklijából, hanem társáéból is játszik. Előtte kiterítve az asztal lapjai. Kép forrása: Wikipedia. |
További, a könyvben elhangzó szavak
A fentieken túl egyéb kifejezések is elhangzanak a regényben, amelyek talán kevésbé fontosak az eddig említetteknél, de hogy ezeket is megértsük, igyekszem röviden, nem teljeskörűen megmagyarázni őket.
Robber: több leosztásból álló szett. A játék végét meg lehet előre határozni pl. egy bizonyos pontszám elérésénél. Ha bármelyik csapat eléri az adott pontszámot, vége a robbernek. Ilyenkor új játékot (robbert) lehet kezdeni, akár a játékospárok újra osztásával.
Gém: jutalompont. Többféle pontszámítási módszer létezik a bridzsben, ezekbe inkább bele se fogok, és nem is ismerem mindet. De ha az ütésvállalás (azaz a licit) olyan, hogy siker esetén 100 pontot elér, akkor teljesítésnél magas bónuszpont jár.
Nagy szlem: ha valaki "nagy szlem"-et ígér vagy teljesít, az azt jelenti, hogy az összes ütést (mind a 13-at) elviszi. A gémhez hasonlóan ez is bónuszpontokat ér, amennyiben már a licitnél bevállalja a játékospár.
Kis szlem: egy híján az összes (azaz 12) ütés teljesítése. A fentiekhez hasonlóan ez is bónuszpontokat ér.
Kontra: licitnél lehet bemondani, amikor már ráígérni nem akarunk az ellenfél vállalására, de úgy érezzük, hogy meg tudjuk buktatni. Ez amolyan dupla vagy semmi játék, mert a menetért szerzett pontokat növeli, bármelyik fél is nyerjen.
Remélem, a fenti leírással sikerült némi képet adnom a játékról, és megkönnyíteni a regény olvasását, anélkül, hogy túlságosan elmerültem volna a részletekben. Kellemes olvasást kívánok mindenkinek ehhez a remek krimihez!
A fentieken túl egyéb kifejezések is elhangzanak a regényben, amelyek talán kevésbé fontosak az eddig említetteknél, de hogy ezeket is megértsük, igyekszem röviden, nem teljeskörűen megmagyarázni őket.
Robber: több leosztásból álló szett. A játék végét meg lehet előre határozni pl. egy bizonyos pontszám elérésénél. Ha bármelyik csapat eléri az adott pontszámot, vége a robbernek. Ilyenkor új játékot (robbert) lehet kezdeni, akár a játékospárok újra osztásával.
 |
| Poirot a pontszámítási táblázatot elemzi (jelenet a filmből). |
Nagy szlem: ha valaki "nagy szlem"-et ígér vagy teljesít, az azt jelenti, hogy az összes ütést (mind a 13-at) elviszi. A gémhez hasonlóan ez is bónuszpontokat ér, amennyiben már a licitnél bevállalja a játékospár.
Kis szlem: egy híján az összes (azaz 12) ütés teljesítése. A fentiekhez hasonlóan ez is bónuszpontokat ér.
Kontra: licitnél lehet bemondani, amikor már ráígérni nem akarunk az ellenfél vállalására, de úgy érezzük, hogy meg tudjuk buktatni. Ez amolyan dupla vagy semmi játék, mert a menetért szerzett pontokat növeli, bármelyik fél is nyerjen.
Remélem, a fenti leírással sikerült némi képet adnom a játékról, és megkönnyíteni a regény olvasását, anélkül, hogy túlságosan elmerültem volna a részletekben. Kellemes olvasást kívánok mindenkinek ehhez a remek krimihez!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése